Az érdekelt minket, vajon hogyan vélekednek a középsulisok a locsolkodás hagyományáról. Van-e ma még relevanciája a 17. századból származó, de gyakorlatilag az ősidőkből eredeztethető kultusznak a fiatal generáció számára is?
Elsőre meglepődve tapasztaltuk pár hozzászólás alapján, hogy falusi mintára kifejezetten a vizesvödrös, szódás üveges verzióval szimpatizálnak többen is, míg a városokban elterjedt, parfümös, kölnis formát kevésbé szeretik.
„Jó lenne ez a locsolkós dolog, de ma már nem nagyon szeretik ezt a lányok, pedig a szódás dolog az tetszik, mert humoros is.” – Peti, 17
„Ha az eredeti, vízzel leöntős szokásról beszélünk, akkor az én véleményem mindenképp pozitív… Anélkül vicces, hogy kárt tenne bárkiben, ezen felül hagyományőrző is. Nagyobb népszerűségnek is örvendhetne, ha azt nézzük, hogy a “jeges vödrös kihívást” hányan megcsinálták, igaz, teljesen más a kettő apropója. A családban annak idején a parfümös verziót űzték a fiúk, férfiak, most már ez sincs, ugyanis ezt a fajta locsolást mi nem szeretjük… Baráti körben viszont szódásüveggel zajlik a locsolkodás, ami ellen érdekes módon egyikünknek sincs ellenvetése, sőt! ” – Amy, 18
Mások szerint kezd kissé kiüresedni a húsvéthétfői szokás, amely valamilyen szinten arról is szól, hogy baráti társaságokat, ismerősöket hozzon össze egy pár óra erejéig.
„Szerintem egy nagyon jó hagyomány, kiskoromban is mindig úgy vártam a locsolókat, szorgosan festettem a tojásokat és előre elterveztem, ki kapja majd a pirosat. De így, hogy nagyobb lettem, ez elmúlt, és a fiúk már nem járnak hozzánk, pedig vicces dolog és biztos jót nevetnénk, ha mondjuk nyakon öntenének egy vödör vízzel. Kár, hogy a többség cikinek találja.” – Anna, 16
„Szép hagyomány, ahol még űzik, és most így idősebb fejjel jobban örülnék a csokinak, mint a pénznek. De ma már nem arról szól a locsolkodás, hogy ünnepeljünk, hanem arról, hogy pénzt kapjunk érte.” – Peti, 17
„Falun elég divatos, és egyébként jó is volt. Mármint elmenni meglocsolni pár lyányt, csokit enni, majd bemenni egy páleszre.” – Feri, 18
És persze akadtak olyanok is, akik inkább nyugodtabb vidékekre menekültek volna a locsolók áradata elől:
„Én soha nem szerettem… Szerencsére most már nem nagyon járnak locsolkodni, de általános iskolás koromban még egész sokan jöttek. Főleg családi ismerősök, az utcánkban lakó fiúk, illetve néha még pár osztálytársam is. De legszívesebben ilyenkor inkább elmenekültem volna otthonról. Illetve irigyeltem a fiútesóimat, hogy ők mehetnek locsolni, és nem nekik kell itthon maradni és várni a locsolókat, szerintem az sokkal jobb. Plusz kaptak egy csomó csokit a locsolkodásért, én meg nem kaptam semmit, inkább csak adnom kellett.” – Hajni, 19
Fotó: wangfolyo.blogspot.hu, origo.hu
