Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Magyar költők feleségei: íme, a legszebbek

Magyar költők feleségei: íme, a legszebbek

“Minden sikeres férfi mögött áll egy nagyszerű nő” – tartja a mondás. A költők esetében sokszor egy gyönyörű és/vagy nagyszerű nő áll, akik múzsájuk is férjüknek. Ebben a cikkünkben végigvesszük és megmutatjuk nektek a saját korukban legszebbnek tartott költőfeleségeket, akik talán még mai szemmel is csinosnak mondhatóak. Íme a legszebbek!

Tanner Ilona

cultura.hu

cultura.hu

 

Már serdülő lány korában fűtötte a tudásvágy, az érvényesülni akarás. Egyetemre vágyott, próbálkozott a színészettel, kereste a maga útját. Gépíróként dolgozott több helyen is, de mindenhol zaklatták ajánlataikkal főnökei. Mivel nem akarta elveszíteni állását, belement a dologba. Ennek azonban több kellemetlen következménye lett, köztük egy abortusz is.

17 éves kora óta írt verseket. Kezdetben A Hét, illetve az Új idők adta közre alkotásait.
Babits Mihály költészetét nagyra tartotta, mindent elkövetett, hogy találkozzon vele személyesen is. Ilona akkoriban Szabó Lőrinc menyasszonya volt, de nem táplált mély érzelmeket a férfi iránt. Mivel Szabó és Babits közös bérleményben lakott, Ilona csak Mihály közelébe szeretett volna férkőzni.

Egy este a Centrál kávéházban Babits megkérte Ilona kezét, aki igent mondott.
Házasságuk után feleségét Török Sophie-nak nevezte, aki Kazinczy Ferenc felesége volt. Ilona ezen a néven kezdett publikálni, és ezen a néven vonult be a magyar irodalomba.

cultura.hu

cultura.hu

 

 Boncza Berta (Csinszka)

wikipedia.org

wikipedia.org

 

Csinszka a XX. század eleji múzsa-típus jellegzetes alakja. Nem feltétlenül szépségéről, hanem megfoghatatlan vonzerejéről híres a mai napig.

Számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolultnak számító technikáját.

Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson.

Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személye másokat alkotásra ösztönzött.
Számos magyar művésszel (a legnevesebbekkel) ápolt igen személyes viszonyt. Tetszelgett a szerető, a csábító, a hitegető, de a feleség szerepében is.

1914-ben ismerkedett meg Ady Endrével, bár a fiatal lány már 1911-óta írta rajongó leveleit a költőnek. Ady ekkor már súlyos beteg volt, ami legalább annyira megnehezítette együttélésüket, mint Csinszka természete, vagy a közelgő háború. Azonban szerelmük tiszta és erős volt. Berta kitartóan ápolta a költőt, annak haláláig.

magyar-irodalom.elte.hu

magyar-irodalom.elte.hu

 

Szendrey Júlia

femina.hu

femina.hu

 

Jómódú családból származó, művelt, a magányt előnyben részesítő csinos fiatal hölgy volt. Nem csoda, hogy Petőfi Sándor, a lánglelkű költő azonnal beleszeretett, mikor megismerte és rögtön meg is tette múzsájának.

Nem volt átlagos feleség. Nadrágot viselt és szivarozott, illetve a forradalmat támogatva felhívást intézett a többi feleséghez, miszerint minden eszközükkel és erejükkel azon legyenek, hogy férjeiket és fiaikat a forradalom mellé állítsák és háborúba küldjék a haza érdekében.

Sajnálatosan rövid házassága Petőfivel teljes összhangban és boldogságban telt.

A költő halála után a maga és fia jólétének érdekében kénytelen volt ismét férjhez menni, amiért a közvélemény megvetette és lenézte.

ikarosz.hu

ikarosz.hu

 

Gyarmati Fanni

femina.hu

femina.hu

 

Fanni 14 éves volt, amikor megismerte a 17 éves Radnóti Miklóst. Mondhatni már ekkortól, a költő halálán túl is tartott szerelmük. Nemcsak szerelme, hanem társa, barátja és kritikusa is volt Radnótinak. Elragadó szépségű és személyiségű nő volt, de senki más nem érdekelte a költőn kívül. Állítólag addig nem is lehetett vele beszélgetni, amíg Miklós is le nem ült mellé. Minden gondolata, tette, az egész élete arra lett feltéve, hogy Radnóti önmaga lehessen és írhasson.

8 évnyi házasságuknak a költő tragikus halála vetett véget. Soha többé nem ment férjhez, visszafogottan élte a hétköznapi tanárok életét, a nyilvánosság elől is igyekezett elbújni. Ha nagy ritkán nyilatkozott hosszú és visszafogott élete során, azt mindig nagy felhajtás kísérte. Méltán nevezték életében (és élete után is) a nemzet özvegyének!

Borítókép: Nuovo.net