Szeptember kilencedikétől a 2015 őszén véglegesített, új helyesírási szabályok érvényesek. Ez a szigorúnak tűnő megkötés azonban a mindennapokban talán kevesebb gondot okoz, mint elsőre hinnénk.
A nyelvhasználati szokások folyamatos változásához igazodva a Magyar Tudományos Akadémia időről-időre kénytelen átdolgozni a helyesírási szabályzatot. A legutóbbi vérfrissítés 1984-ben történt, így már itt volt az ideje az új, 12. kiadás megjelenésének. 10 éves előkészítő munkát követően 2015 augusztusától vehetitek kézbe az új szabályzatot. Az 12. kiadás a szerkesztők szándéka szerint “felhasználóbaráttá” tenné a helyesírást, azaz közelebb hozná a helyesírási szabályokat a nyelvhasználati gyakorlathoz.A 2015 őszén megjelent új, 12. helyesírási szabályzat azonban alpvető változtatásokat nem tartalmaz, strukturális szintű átalakítás nem történt. A szabályzat inkább az eddigi keretek között maradva, apróbb, és sokak által vitatott jelentőségű módosításokat tartalmaz. Leghamarabb a 2016/2017-es tavaszi érettségi vizsgaidőszakban fogják a dolgozatokban számon kérni az új szabályzat változtatásait.
Az alábbiakban szemezgettünk nektek a legérdekesebb változtatásokból az Index gyűjtését is alapul véve.
A kiejtéshez igazodva írjuk mostantól a következő szavakat: bura helyett búra, a bedekker helyett bédekker és a reverzíbilis helyett reverzibilis, immúnis helyett például immunis a helyes alak. A nagyratörő és a tenyérbemászó szavakat ezentúl egybe kell írni, mivel a nyelvhasználat egységként kezeli ezeket az összetételeket.
Igazodik a szaknyelvi igényekhez többek között az elsőfokú, paralimpia, feketedoboz, vegyesúszás és a szabadvers szavak helyesírása is.
Jó hír, hogy egyszerűsödik a dátumok helyesírása. 2015-től az alábbi alakok mindegyike helyes: 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1- jén, 1-ig vagy 1-jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei.
Most már az időpontokat is írhatjuk úgy, ahogyan mindenki jelölte őket eddig is: 13:00. Talán kevesen tudták, hogy a helyes alak eddig a 13.00 volt.
A képzőszerű utótagokat ezentúl egybeírjuk a közszókkal. Azaz a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. utótagokat egyszerűen odaillesztjük a toldalékolni kívánt szó után. Így például az ésszerű ezentúl észszerű lesz.
Tudtad, hogy kétféle kötőjelet használunk, hosszút és rövidet is? Ha nem, ezzel nem vagy egyedül, biztos lehetsz benne. A géptípusok neveit eddig nagy kötőjellel írtuk, ám mostantól már a gyártók határozzák meg a helyes írásmódot.
Az alapvetően vegyes írásmódú intézményneveknek ezentúl minden tagját írhatjuk nagybetűvel: Toldi mozi helyett tehát nyugodtan írhatjuk, hogy Toldi Mozi.
A személynevek toldalékolásában is változás lesz. Eddig csak a családnevek toldalékolása esetén volt helyes a kötőjeles alak: Papp-pal. Most már a keresztnevek esetében is a Mariann-nal alak a szabályos, a megszokott Mariannal írásmód pedig hibás.
A közneveket eddig nem írhattuk nagybetűvel. Mostantól azonban bizonyos hivatalos iratokban leírhatjuk, hogy Vevő, Alperes stb. Ezek a változtatások leginkább a jogászokat érintik, de mindenki számára hasznos információ lehet, hogy a belső használat esetén ezentúl nem hibás, ha például a Magyar Tudományos Akadémia szót rövidebben szeretnénk jelölni, Akadémiát írunk. Eddig az akadémia alak volt a helyes, hiszen jelen formájában köznév a szó.
Megváltozik a betűrendbe sorolás szabálya: a kisbetűs szavak helyesen megelőzik a nagybetűs szavakat. Tehát a helyes sorrend: opera, Opera, viola, Viola. Eddig mindegy volt, hogy Viola, viola, vagy viola, Viola, nekünk tetsző sorrendet választhattunk.
