A GranCanada az egyik legfiatalabb formáció a magyar hihop és rap szcénában. A nyolc fővel induló banda első dalának session verziójával rögtön el is helyezte magát a stílus térképének közepén. Az elsősorban hiphop és r’n’b-vel kevert, soulos énekléssel kombinált zenékre nemcsak a közönség, de a szakma is felkapta a fejét.
Az idővel hat fősre „szűkült” felállás Varga Zsófi (ének), Geri Szabolcs (rap), Gáll Barnabás (trombita), Tóth Tamás (gitár), Bodó Bence (basszusgitár), Kuklis Péter (dob) 2019-ben jelentette meg első EP-jét My Favourite Part címmel.
Második albumukra egészen 2020 év végéig kellett várni, de megérte: a Fénytörés a bemutatkozó anyaghoz képest egy sokkal kiforrottabb hangzást képvisel. A dalok határozottabbak, a zenekar tagjai pedig úgy tűnik, át merték lépni a saját határaikat: hiszen a korábban megszokott hiphop és r’n’b világától kicsit eltávolódva, de azért az alapműfajokhoz ragaszkodva a lemezen neo-soul, pop és old-school elemek is keverednek. És persze nem maradtak el a szabadszájú, néhol káromkodásba torkolló rapszövegek sem.
A zenekar az anyagról elmondta: „A Fénytörés egészen eklektikus, ez nem volt cél, de nem volt kizáró ok sem. A legfőbb cél az volt, hogy ez a hat ember meg tudja mutatni, hogy ebben a pillanatban mi van benne, és ez valószínűleg teljesen sikerült.”
A Fénytörésen összesen 10 tracket hallhatunk, ezek közül hét úgymond valódi dal, melyek egy intróval és két interludedal egészülnek ki. A lemezt akár konceptalbumnak is értelmezhetjük, hiszen a számok különböző világokon vezetnek keresztül, így az anyag egészén áthaladva egy teljes utazásnak lehetünk tanúi. A zenekar ugyanakkor nem ragaszkodott ahhoz, hogy a hallgató végig ugyanabban a világban érezze magát. A cél inkább egyfajta érzelmi hullámvasútra ültetés volt, mely elsőként ugyan durván hangozhat, és akár visszatartó erőként is szolgálhatna, mielőtt a lejátszás gombra kattintanánk, a zenekar azonban mindenkit megnyugtat: ilyen érzelmi hullámvölgyeket mindannyian átéltünk és átélünk, így a tracklist végighallgatása ismerős érzéseket és emlékeket idézhet fel bennünk. A konkrét dalokat átkötő részek egyébként is afféle iránytűként hivatottak működni, melyek segítenek tájékozódni a Fénytörés világában.
A lemezen a legrégebbi dal a Medúzák, mely a felvételek előtt több mint egy évvel született. A korong legfrissebb szerzeménye pedig a Kotta nélkül lett, melyet a srácok valóban kotta nélkül játszottak fel, a dal nagy része ugyanis improvizációra épül. Az albumon van még egy dal, melyben az adott impressziók, érzések játszották a főszerepet: ez a Hallgasd, melynek elsősorban a vége maradt improvizatív.
A lemez elején a lágyabb, elvágyódásra épülő dalok kaptak helyet, de mielőtt odaérünk, a Sikidegvagyok-nak köszönhetően találkozunk egy csodálatos intróval, egy olyan világgal, amiből aztán könnyen kiszakadhatunk.
Az anyag második blokkja ellensúlyozva az elsőt, egy sokkal pörgősebb, rohanósabb helyzetet hív életre, „gyakorlatilag olyan, mint amikor úgy döntesz, hogy a hetedik kerület közepén próbálod megtalálni a lelkibékét, mert muszáj volt ugye kitörnöd abból, amiben éppen voltál.” A lemez utolsó két dala pedig az előbbi blokk eredményeit tárja fel előttünk, és a lemez sajnos nem happy enddel zárul.
A zenekar elárulta, noha az anyag címén volt a legtöbb vita, végül mindannyian egyetértettek abban, hogy a Fénytörés tökéletes címe lesz a lemeznek, hiszen: „Valami szép megtörik, de nem lesz ettől kevésbé szép, sőt. Kívülről nézed ezt az egészet, és valahogy a másik oldalát is látni akarod, majd a másik oldalon rájössz, hogy ez nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más. Ez nem egy óriási tanulság és útravaló, csak egy jellemző. Ránk is és szerintünk egész sok mindenkire.”
Bár a Fénytörés nagyon erős lett, és tényleg egy jól kidolgozott anyagként ivódott be a tudatunkba, mégis jó időnek elkellett telnie ahhoz, hogy a lemez dalai közül legalább egy hivatalos videóklipet kapjon. Persze ebben a koronavírusnak is döntő szerepe volt, hiszen az első képkockákat még november elején, a szigorított korlátozások előtt rögzítették, majd sok idő telt el, míg hozzá sem nyúltak az anyaghoz. A záró képkockákat végül február legvégén – a Giselle kávézóban – vették fel, és a klip így is sok változások ment keresztül.
A dal, amiről szó van egyébként az Antilop, mely a lemezen a kilencedik trackként és a hatodik dalként kapott helyett, vagyis lemeztörténetileg már a végkifejlethez tartozik. A zenekar elmesélte, hogy:
„A dal történetében nem megszokott szemszögből figyeljük az eseményeket, így kap a történet új értelmezést. Ezt próbáltuk képileg is átadni, két párhuzamos eseménysort látunk, az, hogy mi a valóság és mi a képzelet, azt a nézőnek kell eldönteni.”
A klip megszületését a Terézvárosi Önkormányzat támogatta, a felvétel a SuperSize Recording stúdiójában készült, ahol a mixet, a mastert és a produceri munkát is Altsach Balázs vállalta. Szintén producerként Tóth Tamás és Balogh Roland közreműködött. A klipet Balsay Dorina rendezte, aki az operatőrként közreműködött és az utómunkáért is felelt.
A zenekar az Antilop klippel zárta le az előző lemez korszakát, már a következő lépésre fókuszálnak, a háttérben folyamatosan dolgoznak az új dalokon. Ezekből ígéretük szerint, nyárra már meg is érkezik az első.
Főkép: Facebook
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
