Bár a szokatlan helyszínek és időpontok feldobják a punnyadó kapcsolatokat, a legtöbben mégis legszívesebben esténként szexelünk. Vajon miért? – tette fel a kérdést a Psychology Today.
Semmi nem bizonyítja egyértelműen, hogy az éjszakai összebújás volna az optimális biológiailag. Miközben az antropológusok szerint pirkadattól kezdve bármikor alkalmat tudunk találni a hűtlenségre. Ha mindez igaz, akkor miért hagyjuk estére a szexet? A körülmények kényszerítenek rá, vagy komoly fiziológiai és pszichológiai okai is vannak?
A körülmények hatása az időpont kiválasztására eléggé érthető. A párok több mint fele általában este tíz és hajnal kettő között bújik össze. Egész egyszerűen esténként érnek rá, ekkorra csendesedik el a ház és ők maguk is. Az este mellett a legtöbben a hétvégét részesítik előnyben, nehogy túlságosan kimerültek legyenek a következő munkanapon.
Míg a legtöbb állat elég gyorsan végez az aktussal, az embernél igen hosszúra nyúlhat az együttlét az utójáték, a pihegő összebújás miatt. Rossz hír a lényegre törőknek, hogy ez a fajta intimitás mélyíti a kapcsolatokat. Ráadásul a simogatások, az összebújás során oxitocin termelődik. A szerelem hormonjának is nevezhető oxitocin pedig hat a testi érintkezésre, az orgazmusra, a bizalom kialakulására és a szociális gátlásaink leküzdésére. Minderre pedig leginkább esténként van időnk.
