A Középsuli-sorozatunk szereplőinek tettük fel azt a kérdést, hogy szerintük miért lehet az, hogy az idősebb generációnak valamiféle rossz véleményük van a fiatalabb generációról, miért hiszik azt az idősebbek, hogy a fiatalabbak miatt fog elpusztulni az emberiség. 

Juli

“A nagyszüleim mesélték, hogy az ő nagyszüleik generációja is ugyanazt csinálta velük, mint most az ő generációjuk velünk. Ezzel nem lehet mit csinálni, ez már mindig is így lesz, valószínűleg majd mi is ilyenek leszünk a fiatalabbakkal.”

Zsanett

“Szerintem minden korosztály szidja az idősebbeket és a fiatalabbakat, igaz néha a sokkal idősebbek, 60 év körüliek nagyon tudják szapulni a 16 év körülieket, mert nekik már teljesen eltér a gondolkodásmódjuk a fiatalabb generációtól, de ez ellen nem tudunk semmit tenni, mert ők másban nőttek fel, és nekünk már ez a természetes, amit mi csinálunk, vagy, ahogyan mi élünk ennyi idősen.”

Barbi

“Mi is fogjuk majd szapulni, ez nem is kérdés. Mindenki más elvek szerint nőtt fel. Mondjuk, a mai generációval én sem vagyok korántsem kibékülve. Szerintem nekem ezerszer jobb gyerekkorom volt, piszkosan homokozva a játszótéren, nem úgy, mint a tabletet meg okostelefont nyomkodó gyerekeknek van. Persze, ma ez a normális, én nem szólok le semmit, biztos megvan a maga bája, de örülök, hogy én még ilyen gyerekkort éltem meg, hogy egymással személyesen játszottunk, bújócskáztunk és fogócskáztunk. Én tuti menőbb sztorikat mesélek majd a gyerekeimnek, mint akik kizárólag a neten élik az életüket.”

Zsófi

“Napjainkban a technológia fejlődésének köszönhetően, illetve a társadalmi szerepek átalakulása végett egyre nagyobb generációs szakadék figyelhető meg az idősebb generáció és a fiatalabbak között. Én egyrészről meg tudom érteni az idősebbeket, hiszen az ő korukban teljesen más világ volt, nem léteztek még ezek a kütyük, a kommunikáció is sokkal személyesebb volt, illetve a nőknek nagyrészt akkoriban a háztartás és a gyereknevelés, a család összetartása volt a feladatuk. Ma pedig karrierista nőket látunk, akik sokszor csak harmincéves korok után vállalnak gyermeket. Férfiak-férfiakkal, nők-nőkkel, mindenki mindenkivel. Igazából nem csodalom, hogy ezt nehéz elfogadni az idősebbeknek, hiszen ők sokkal konszolidáltabban és inkább monogám módon éltek, viszont a világ folyamatosan változik, és ezt a változást mindenkinek el kéne fogadni. Nem kötelező ugyanezt csinálni és ugyanúgy viselkedni, viszont a fiatalokat sem szabad leszólni ezert, hiszen ők is csak ezt a példát látják mindenhonnan, sokszor emiatt nem akarnak kimaradni semmiből. Bár ez nagyban függ a neveltetéstől. Szerintem mindenki hadd viselkedjen úgy mindenki, ahogy szeretne, amíg mást nem sért vagy bánt vele, viszont semmiképp se a környezetünket majmoljuk!”

Dominik

“Egy bizonyos fokig képes vagyok megérteni, egy bizonyos fokig viszont nagyon nem tudok vele egyetérteni. Megértem, hisz ők teljesen más rendszerben voltak és a technológia rettentő gyorsan fejlődött, ahová a nagy többségük nem tudott beilleszkedni. Mindenhol csak telefonozó fiatalokat látnak, akik sokszor emiatt nem adják át a helyet a villamoson. De ebből a szempontból képtelen vagyok megérteni. Hozzám nem egyszer szóltak úgy, mint egy utolsó senkiházihoz, amikor ugrásszerűen átadtam egy idős hölgynek a helyem. Látta, hogy sapka van rajtam, és máris elítélt. Egy nyavalyás köszönömöt nem képes sok idős ember odanyögni nekem. Én tudom, hogy jogosultak az ülőhelyre, és én át is adom, de ez nem azt jelenti, hogy egy köszönömöt se illik mondania. Volt már úgy nem is egyszer, hogy kérte a helyet, nem adták át neki a helyet, és én meg magamtól átadtam a helyem, és még rám se néz, csak leül. Ami ennél is rosszabb, hogyha bealszom és megbökdös hogy, “fiatalember, adja már át a helyét”. Jó nevelést kaptam, és én világéletemben tiszteltem és tisztelem az időseket, még, ha vannak, akik nem is, de ugyanúgy fordítva is igaz, hogy az idősebbek között is vannak olyanok, akiknek a viselkedése is hagy némi kivetnivalót maga után.”

Olivér

“A Z-generáció már nagyon felgyorsult, teljesen ég és föld az előző generációhoz képest. Ez nem feltétlenül a mi hibánk. Nyilván mindenki azt hiszi, hogy az ő gyerekkorában volt a legjobb minden, nyilván ő tud mindent a legjobban, őt nevelték a legjobban, pedig valójában az előző generációk kezei alatt nőttünk fel mi is, tehát teljesen irreleváns, hogy mi vagyunk a furák. Az, hogy szapulva vagyunk, nem univerzális, csak magyar mentalitás. Jól esik a lelkünknek, ha panaszkodhatunk, ha valamit el tudunk hordani. Ez ilyen hungarikum.”