Az ELTE kutatói a világon elsőként hasonlították össze a kutyák agyát az emberekével, és megállapították, hogy a kutyák agyában is létezik egy olyan terület, mely arra érzékeny, hogy a fajtársaikat, és esetleg az emberi érzelmeket megértsék.
A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és agyi működéseket, amelyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.
“A kutya és az ember egymás közelében élnek, nagyon hasonló szociális környezetben. Eredményeink azt mutatják, hogy nemcsak a szociális környezet hasonlít, hanem azok az agyi működések is, amelyek a szociális információkat feldolgozzák. Ez fontos támogatást nyújthat a két faj közti kommunikáció sikerességéhez is.”
– mondta Andics Attila, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.
A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek egy MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el kutya és ember résztvevőkkel – márpedig ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben azok összesen közel kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg, melyek a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedtek.
A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az ún. temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál.
“Megfigyeltünk egy nagyon izgalmas hasonlóságot abban is, ahogy a kutya és az ember agya a hangokban rejlő érzelmeket feldolgozza. A legmeglepőbb az, hogy a kutya agyában is ugyanaz a korai hallókérgi terület reagál erősebben a pozitívabb hangokra, mint az emberében – ráadásul ez független attól, hogy melyik faj hangjairól van szó.”
– magyarázta Andics Attila
A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Így nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is. Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára.
“Az általunk alkalmazott módszer teljesen új lehetőséget biztosít a kutyák agyműködésének tanulmányozására. Végre elkezdjük megérteni, hogy hogyan gondolkodik az emberről a kutya, és hogyan tájékozódik a mi szociális környezetünkben”
– fűzte hozzá Andics Attila.
Forrás: MTA
Képek: szeretlekmagyarorszag.hu
