Sorozatunkban körüljárjuk a felvételi minden fontos részletét, a tanulmányok anyagi feltételeit, megtudjuk, miben más az angol oktatási rendszer, mint a magyar. Egy kicsit belesünk a kulisszák mögé, az angol diákok hétköznapjairól, a lakhatásról, és a munkalehetőségekről is tájékozódhatunk. Sorozatunk első részében a felvételi rendszerrel ismrekedhetünk meg. Tapasztalatairól megkérdezzük Andrist, Színes rovatunk vezetőjét is, aki londoni újságíróképzésekre felvételizett (sikerrel!).
Hogyan válasszak egyetemet?
Ezzel kezdődik minden. Az UCAS rendszere a segítségedre lehet a szakok, egyetemek kiválasztásában is. A studyin-uk oldalon is böngészhetsz a szakok között, ha a megadott linkre kattintasz. Ha fontos számodra a választott egyetem presztízse, a Times Higher Education oldalán ennek is utána tudsz nézni.
Milyen a képzési rend az brit felsőoktatásban?
Hozzánk hasonlóan az Egyesült Királyságban is bolognai rendszerben tanulnak a diákok. Ez azt jelenti, hogy az érettségi megszerzését követően alapképzési szakokra jelentkezhettek, majd a diploma megszerzését követően mesterszakra. Ha pedig választott szakmátok igazi szekértőivé szeretnétek válni, akkor válogathattok az Egyesült Királyság egyetemei által kínált PhD képzések között is. Noha nagy a hasonlóság, vannak azért különbségek a magyar és a brit képzési rendszer között. Az alapképzések jellemzően három, ritkább esetben négy évesek. Ha szeretnél dolgozni a tanulás mellett, lehetőséged van a hazai esti és levelező képzéshez hasonló munkarend választásához is. A mesterképzések jellemzően 1 évesek, de, ha dolgozni szeretnél a tanulás mellett, választhatsz part-time képzési rendet is, ami jellemzően 2 éves.
Hogyan épül fel a felvételi?
Az angol és a magyar felvételi rendszer nagyon különböző szemléletű. Míg nálunk a tanulmányi eredmények és a nyelvvizsga a döntő, addig Nagy-Britanniában a személyes motiváltságod a fontos. Így kiemelt helyen szerepel az, hogy milyen iskolán kívüli tevékenységeid voltak, önkénteskedtél-e, miért is gondolod azt, hogy a választott szakmádra születtél. Az érettségi, az esetleges felvételi eredmények és a nyelvvizsga is csak minimum követelmények. Ha angol egyetemet választottál magadnak, akkor a felvételihez az UCAS internetes felületét kell használnod. Ez a szervezet koordinálja az Egyesült Királyságban az összes felsőoktatási felvételi eljárást. Miután túlestél a fevételi megpróbáltatásain, kétféle pozitív választ is kaphatsz. Ha szabad a pálya, „unconditional offer” fog szerepelni a neked küldött üzenetben, azaz minden egyéb feltétel nélkül felvettek. Ha „conditional offer” áll a leveledben, akkor egy megadott határidőig pótolnod kell a nyelvvizsga, vagy esetleges egyéb elmaradásodat.
Mire lesz szükséged a sikeres felvételhez?
MOTIVÁCIÓS LEVÉL (personal statement) Az eljárás legfontosabb eleme önmagad bemutatása. Sok esetben előfordulhat, hogy egy, a minimum követelményeknek éppen nem megfelelő jelentkezést is felülbírálnak egy klasszul összeállított motivációs levélnek köszönhetően. Meg kell győznöd a választott intézmény tanárait, hogy éppen te vagy az, akit keresnek. Ehhez jó, ha figyelembe veszed az alábbi szempontokat: Hangsúlyozd ki, miért éppen azt az intézményt választod, ahova jelentkezel, mit kínálnak ők neked, ami számodra fontos. Emeld ki a motiváltságodat! Írd le, hogy az iskolán kívül is érdekel a téma. Jelezd, hogy bírod és szereted a sok tanulást, ezen kívül az is fontos, hogy kiemeld, akár példákkal alátámasztva, hogy milyen szuperül tudsz angolul. Sorolj föl minden iskolán kívüli tevékenységet is, mert lehet, hogy az lesz a döntő, hogy éppen olyan hangszeren játszol, amiből hiány van az iskolai zenekarban.
Mindig az igazat mondd, mert ha rákérdeznek, nagyon ciki tud lenni a füllentés.
A legfeljebb 4000 karakteres szöveg megírásához IDŐ KELL! Ne hagyd az utolsó pillanatra!
Mindenképpen ellenőriztesd le írásodat akár többekkel is, akiknek megbízol az angoltudásában. A helyesírási hibák nagyon cikik tudnak lenni!
AJÁNLÓEVÉL Egy tanárodtól kell kérned egy kis ajánlást, amiben ecseteli az érdemeidet. Ajánlatos mással, esetleg egy angoltanárral lefordíttatni a szöveget, mert ha észreveszik, hogy hasonló angolsággal van megírva az ajánlólevél és a personal statement, gyanús lehet, hogy te írtad, vagy legalábbis fényezted magad benne. Fontos, hogy a motivációs levélben és az ajánlásban ne legyen ismétlés. Próbáljátok meg úgy összehozni a kettőt, hogy a kettő együtt adjon teljes képet arról, miért vagy te az ideális jelölt.
SZEMÉLYES INTERJÚ Ennek részletes feltételeiről az egyes egyetemek döntenek. Külföldiként lehetőséged lehet telefonos vagy Skype-interjúra is, de mindenképpen jó pont, ha megjelensz személyesen is.
NYELVVIZSGA Általában minden intézmény maga határozza meg, melyik nyelvvizsgát fogadja el, de nyilvánvaló, hogy valamelyik megléte ALAP. A leginkább elvárt vizsgatípusok: IELTS Academic, TOEFL iBT vizsgák, ezek mellett még a Cambridge Advanced Exam-et is elfogadják sok helyen.
Andris (19) újságírást szeretne tanulni Angliában. Megkérdeztük, hogyan élte meg a felvételi nagy kalandját.
Újságíróként dolgozol most is, és újságírás szakra jelentkeztél Angliába is. Mikor döntötted el, hogy ezt a szakmát választod?
16 éves koromban kezdtem el effelé tendálni. Egy darabig diplomata szerettem volna lenni, de később rájöttem, hogy ez az az egy dolog, amit igazán szeretnék. Így bármiről kutathatok, bármiről írhatok, tehát akár földrajztudóssal is készíthetek interjút, de egy ismert, népszerű sztárral, énekessel is. A változatosság nagyon fontos számomra ebben a szakmában. Az, hogy nincsenek szürke hétköznapok, minden nap máskor kelek fel, mást csinálok, egyik nap interjúzok, másik nap sajtótájékoztatóra mehetek, a harmadik nap egy koncerten vagyok.
Sokaknak félelmetes lehet, hogy messze kerülnek a családjuktól, a barátoktól. Te erről mit gondolsz?
Én vidéki vagyok, és tulajdonképpen az lenne a különbség csak, hogy nem 200, hanem 1500 kilométer messze vagyok az otthontól. Így sem járok haza túl gyakran, tehát ezzel nem lenne probléma.
Miért szeretnél Angliában tanulni?
Nagyon szeretek angolul beszélni. Éltem kinn Bécsben is, és ott is jobban szerettem angolul társalogni, mint németül. Egyrészt a nyelv miatt választottam Angliát, másrészt sokkal több lehetőség van ösztöndíj terén is, illetve sokkal jobb feltételei vannak a diákhitelnek (az angliai továbbtanulás anyagi vonzatairól sorozatunk következő részében írunk bővebben- a szerk. ), illetve sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy egyvalamiben igazán jó legyél. Tehát például a matematika érettségit egyáltalán nem nézték, miközben itthon neked 100% matek érettségi kell ahhoz, hogy 500 pontod legyen. Ott egy ilyen négy egészes átlag elég általában.
Hova jelentkeztél?
Engem konkrétan a University of Kingston-ra vettek fel, ez Londonban van, és a másik is, a Birbeck Egyetem. Online néztem utánuk, mert ezek az egyetemek a rangosabbak közé tartoztak. Utánajártam, hogy mik a felvételi követelmények, és nem sokkal maradtam le az oxfordi normáktól sem, viszont ott nincs újságírás.
Mi a helyzet a nyelvvizsgákkal és az ajánlólevéllel?
Én a mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumba jártam, aztán átmentem a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskolába. 4,5-ös átlagom volt. Az ajánlólevelet az angoltanárom írta meg, akit azért kértem fel, mert nagyon kedveltem őt. A motivációs levelemben sokat regéltem arról miért és milyen fontos nekem az újságírás és a szakma. A személyes viszonyulásomat hangsúlyoztam ki. És az is fontos ugye, hogy ne egy konkrét egyetem egy konkrét szakára írjuk meg a levelet, hanem magáról a szakhoz való viszonyunkhoz írjunk. Ez azért fontos, mert egy levél megy minden intézménybe. És ugye elég fontos a nyelvvizsga is. Nekem nem volt IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgám, „csak” TELC-em, így felvettek, de majd később le kell tennem egy új nyelvvizsgát is. Így megkaptam az értesítést az egyik helyről, hogy feltételesen felvettek, de pótolnom kell a vizsgát. Szeretnék Angliában tanulni, de ez attól függ „lesz-e kedvem hozzá”. (Andris mire gondolhatott? 🙂 Nem szeretné magára hagyni a szerkesztőséget, vagy az anyagiakkal lehetnek problémái? Mi az előbbire szavazunk. 🙂 )
Sokat segíthetnek a tájékozódásban az alábbi angol és magyar nyelvű tájékoztatók: (huncu.soc.srcf.net, www.engame.hu, www.kaplaninternational.com, tovabbangliaba.blogspot.hu)
