Nagy-Britanniában tanulnál tovább? – 2. rész: Egy magyar egyetemista a brit és a magyar oktatási rendszer különbségeiről

Rovat

Megosztás

Boldog vagy, mert most nyertél felvételt egy brit felsőoktatási intézménybe? Vagy éppen azt fontolgatod, hogy egy szigetországbeli egyetemre adod be a jelentkezésedet? Kíváncsi vagy, mi vár rád, ha brit egyetemista leszel? Sorozatunk előző részében a felvételi eljárással ismerkedhettél meg, most pedig a magyar és a brit felsőoktatási rendszer különbségeit járjuk körül Milán segítségével, aki az ELTE után a University of Sheffield hallgatója volt.

Milán az ELTE ÁJK-n szerzett politológia MA diplomája után úgy döntött, Elvégez egy angol MA képzést is, „politics” szakon. Azért választotta az University of Sheffield egy éves képzését, mert az angol felsőoktatási rendszer sokkal specializáltabb tudást nyújt, mint a magyar. Ő sem általánosságban véve politikatudományt tanult Angliában, hanem a gazdasági élet politikai vonatkozásaival foglalkozhatott.

firth_medicine (1)

  • Mi az előadások és a kis létszámú, csoportos foglalkozások (szemináriumok) aránya Magyarországon és Nagy-Britanniában?

Én itthon és Angliában is társadalomtudományos képzésben vettem részt. Miután politológia szakon szereztem itthon diplomát, úgy gondoltam a tudásom bővítéséhez, és nyelvgyakorlásként is, jól jönne egy egyéves angliai MA. Meglepve tapasztaltam, hogy míg itthon túlnyomórészt előadásokon vettünk részt, többnyire alig megtelő nagyelőadókban, addig az angliai képzés kizárólag szemináriumi alkalmakra épít. Itthon általában az előadáson elhangzott anyagból vizsgáztunk a félév végén. Angliában a szemináriumokra való felkészülés folyamatos tanulást jelentett. Két szeminárium között vagy néhány fős csoportokban készültünk, vagy chat-en vitattuk meg a tananyagot. Utóbbin részt vett a szemináriumvezető is. Alapvetően sokkal kevesebb óránk volt, mint itthon. Kettő félévente. Azokra viszont nagyon komolyan be kellett járni, és mindig készülni is kellett előre. Angliában nem lehet úgy egyetemre járni, hogy nem jársz be, nem készülsz.

  • Milyen volt a viszonyod a tanáridhoz?

Itthon sokszor az az érzésem volt mintha egy hivatalba járnék be, ahol a főnökökhöz (egyetemi tanárokhoz) hosszú előszobai várakozás után lehetett bejutni. Főként az első években, amíg nem ismertek fel, ez nehézséget jelentett a személyes kapcsolat felvételében. Angliában ehhez képest lényegesen könnyebb volt a helyzet, eleve mindenkinek kijelölnek egy tutort, aki végigkíséri a tanulmányait. Az én tutorom például az ottani tanszékvezető volt. Mivel a szemináriumok kis létszámú foglalkozások, a professzorok már egy-két hét elteltével tudták ki vagyok.

  • Hogyan értékelték a munkáitokat?

Egy félév folyamán két beadandó dolgozatot kellett írnunk a megadott témákról. A beadandóknak szigorú formai követelményei voltak (tagoltság, szavak száma, irodalom), illetve meg kellett felelniük az academic writing követelményeinek. Utóbbi főként a letisztult, követhető érvelést jelentette. A kódszámmal, névtelenül leadott dolgozatot két tanár értékelte, és át kellett futtatni egy plágiumkereső programon is. A beadandó dolgozatok, a szemináriumi részvétel, és természetesen a diplomamunka alapját kaptuk meg a végső pontszámot és értékelést.

  • Milyen lehetőségeket biztosított az egyetem  angoltudásod tökéletesítésére?

Az egyetem angol nyelvi centrumában ingyenesen lehetett részt venni különböző jellegű nyelvi oktatáson. Én például részt vettem egy  angol nyelvű prezentációt fejlesztő foglalkozáson. Ezen kívül  academic writingra jártam. Itt azt tanultuk meg, hogyan lehet jól felépíteni egy érvelő szöveget. Noha itt angol nyelven folyt a munka, a tanultakat később a magyar nyelvű szövegalkotás során is tudtam allakmazni. Azóta sokkal világosabban, pontosabban fogalmazok.

  • Mit profitáltál a sheffield-i tanulmányaidból?

Minden szempontból bővült a tudásom. Az angol felsőoktatásban odafigyelnek arra, hogy naprakészek legyenek, akár elméletet, akár gyakorlatot tanítanak, a tanrend illeszkedik a legújabb felfogásokhoz. Talán ennél is fontosabb, hogy érvelni és vitatkozni tanítanak meg, illetve, hogy hogyan vezethetjük fel rendszerezett módon a gondolatainkat. Rengeteg dologhoz jutottam hozzá, amihez itthon kevésbé lett volna esélyem. Persze ahol a nap 24 órájában nyitva tartó hatemeletes könyvtár áll rendelkezésre, ez nem is csoda. Természetesen a tantermeken kívüli élet, a könyvtártól az egyetemi bárokig, rengeteg alkalmat ad arra, hogy nemzetközi kapcsolatok alakítsunk ki, barátságokat kössünk.

  • Miért ajánlanád másoknak is a nagy-britanniai továbbtanulást?

Azt hiszem, a mai világban már elengedhetetlen, hogy az ember tájékozott legyen, akármilyen pályát is választ. A tájékozottság nem csak az interneten való böngészést jelenti, hanem főként azt, hogy személyesen találkozzunk új gondolkodásmódokkal, új kultúrákkal. Az is alapkövetelménnyé vált, hogy az ember tudjon angolul, de ne csak középfokú nyelvvizsga szintjén, hanem valóban tudjon társalogni és írni ezen a világnyelven. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy angol diploma sokat jelenthet az önéletrajzban itthon, de azok számára is, akik úgy döntenek, hogy egyetem után külföldön vállalnak állást.

Továbbtanulás Angliában
Mi alapján döntöd el hol tanulsz tovább?

(Képek forrása: www.bfclb.orgvcf.group.shef.ac.uk)

Ha végeztél a cikkel, nézz bele a legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,839RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta