A tanulással töltött, ritkán érdekfeszítő órák során az emberen önkéntelenül is átfut a gondolat, hogy ennél akadna jobb elfoglaltsága is. Azonban ha körülnézünk a nagyvilágban, ráébredhetünk, hogy az iskolapadban görnyedni messze nem a legborzasztóbb dolog, ami egy fiatallal történet.
Lássunk hát pár példát!
Bár a helyzet nagyságrendekkel jobb, mint nem is olyan régen, a gyermekmunka réme még mindig százmilliókat sújt. Az érintettek közel fele napi szinten teszi ki magát életveszélynek: a biztonsági előírásokra fittyet hányó bányákban vagy gyárakban robotol, vagy prostituáltként keresi kenyerét.
Eleve reménytelen helyzetüket még kilátástalanabbá teszi, hogy jószerivel semmi esélyük sincs arra, hogy tanulhassanak,
így külső beavatkozás, vagy csoda nélkül örökre a legiszonytatóbb mélyszegénység csapdájába ragadnak. Gyerekeik aztán hozzájuk hasonló utat járnak be.
Azok sem járnak különbül, akik előre eltervezett kényszerházasságot kell, hogy kössenek. Ettől jellemzően a lányok szenvednek: nem csak, hogy semmi beleszólásuk sincs abba, hogy kihez mennek hozzá, teljesen bevett szokás, hogy csupán az esküvőn látják először férjüket. Azaz egy vadidegennel kell összekötniük a sorsukat, ergo, ha az rosszul bánik velük, jóformán esélyük sincs arra, hogy elválhassanak. Hovatovább, az ilyen frigyek alóli kibújás alkalmasint súlyos szégyen a lány családjára nézve:
egyedül a vétkes vérével lehet lemosni.
A szabadságot választók tehát amellett, hogy magukra vannak utalva, az életüket kockáztatják.
Végül a gyermekkatonák java is esélyesen örömmel tanulna inkább. A nemritkán nyolc-tíz éves korukban, jellemzően erőszakkal besorozott szerencsétlenek sorsa sem irigylésre méltó. Gyakori, hogy még fegyvert sem kapnak, hanem élő pajzsként használják őket, vagy napi 16-18 órában dolgoztatják a fiúkat és lányokat. Ha pedig esetleg mégis a kezükbe nyomnak egy pisztolyt vagy puskát, abban sincsen sok köszönet, mert igen ritkán részesülnek komoly kiképzésben. Emellett gyakori, hogy nem is az ellenség jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt, hiszen a ranglétre legalján állva totálisan ki vannak szolgáltatva feletteseik kényének-kedvének.
