Öt dolog, amit nem tudtál a múltadról

Rovat

Megosztás

Eredetmondák, melyeket minden  magyarnak ismernie kell

A rejtelmes  ősmagyar korról keveset tudunk. Kik vagyunk, honnan jöttünk? – teheti fel a kérdést a magyar ember. S ha pontos válasz nem is, számos mű született a témában – magyaroktól magyaroknak.

Álomból valóság – Anonymus Gestája

A magyarok történetét taglalja számos krónikánk. Az első magyar krónikát a titokzatos Anonymus jegyzi. Ez a Gesta Hungarorum, melynek ideje bizonytalan: szerzője III. Béla király uralkodásának korában élhetett. Anonymus, vagy ahogyan magát említi, P mester, végigveszi a honfoglalás eseményeit,s Magyarország királyainak geneológiáját, hogy ezzel is kifejezze: az Árpád-házi uralkodóknál nincs méltóbb a trónra.

A magyarok vándorlását a zsidók vándorlásához hasonlítja: Isten az, aki nekik ajánlja az ország földjét, s a honfoglalás történéseinél mind az ő akarata érvényesül. Anonymus a következőképp vezeti le a magyarok eredetét: A bibliai Noé egyik fia Jáfet, akinek pedig a gyermeke Magóg. Magóg utódja Attila, akinek pedig Álmos a leszármazottja. Attila említésén túl a névtelen író nem részletezi a hunok történetét. Anonymus a magyarok ellenségeit is fölsorolja, igaz, ezek képzeletbeli ellenségek: ilyen Salamus, azaz Zalán és Gyalu.  A leghíresebb jelenet Emese álma. Ügek fejedelem felesége előtt megjelent egy turulmadár, azt jósolva neki, hogy fia születik, akinek utódai a magyarok uralkodói lesznek. Emese később valóban fiúnak adott életet, akit álma után Álmosnak nevezett el.

Image26

Csaba királyfi csillagos ösvényén…

A másik legismertebb krónika Kézai Simon nevéhez kötődik. A művet 1282 és 1285 közt írta. Célja az volt vele, hogy megcáfolja az akkoriban elterjedt furcsa s meglehetősen bosszantó elméletet, miszerint a magyarok az ördögöktől valók.

Anonymus krónikájával szemben Kézai kitér a hun-magyar rokonságra, s nála olvashatunk a kettős honfoglalásról is. Eszerint az első Attila idején zajlott, ám őseink ideiglenesen visszavonultak keleten fekvő hazájukba. 995-ben aztán következett a második honfoglalás. A hunokról pedig azt írja, hogy utódai Attila fia, Csaba, és a székelyek. Kézai egyébként IV. (Kun) László papja volt, ezért nagy szerepet tölt be krónikájában az uralkodó. Úgy említi, mint Mars (vagyis a római hadisten) fiát.

tejut

Egy birodalom születése

A 19. században egy másik műfajjal közelítettek a magyarok őstörténete felé. Ez nem más, mint a honfoglalási eposz.

1825-ben Vörösmary Mihály megírta a Zalán futását. A történetben két cselekményszál fut párhuzamosan. Az egyik Árpád fejedelem harca a Kárpát-medence urával, Zalánnak, illetve annak népével, az alpáriakkal. A másik Ete és Hajna szerelmének története. A magyarokat egy istenség, Hadúr segíti a csatában, s egy ártó szellem, Ármány nehezíti meg helyzetüket. Bár az eposz végén Árpád győzedelmeskedik Zalán felett, aki menekülni kényszerül, a mű mégis baljós hangulatú: az alpáriak is dicső nép voltak hajdanán, mégis elvesztették hazájukat, s könnyen ez a sors várhat a most honfoglaló magyarságra is.

munkacsy-mihaly-honfoglalas-b-1

Testvérekből ellenségek

Arany János szintén feldolgozta őseink történetét. A költő egy eposztrilógiát tervezett, de sajnos ebből csak egy rész készült el: a remek Buda halála, 1863-ban. A másik két, töredékes  rész, a Keveháza és a Csaba királyfi címet viseli. A történet elején a hunok fejedelme, Buda megosztja uralmát öccsével, Etelével. Népe azonban egyre jobban megkedveli a fiút, míg ő háttérbe szorul. Dühét növeli, hogy az istenek Etelének küldenek egy titokzatos kardot. Ráadásul a testvérek feleségei is egymással vetélkednek. A két fivér viszályát ellensúlyozza a műben felidézett eredetmonda, a Rege a csodaszarvasról, mely Hunor és Magor honalapítását beszéli el.

32150-8079-csodaszarvas

Gyermekek nyelve

Arany János fia, László nem maradt apja árnyékában. Azon túl, hogy maga is írt, csokorba gyűjtötte a népmeséinket. Ezek egyik darabja az általa átdolgozott Fehérlófia, ami egyben tündérmese is. Felvonul benne a gyerekek összes kedvelt karaktere: a hős, a királylány, a sárkány és a segítő társ. De a meseszerű motívumok ellenére itt is igaz az, miszerint a nemzetség őrszelleme képes csak felemelni a népet, ezért azt óvni kell.

A felsorolt irodalmi művek csak egy szeletét képezik a magyarok eredetével foglalkozó alkotásoknak. Érdemes olvasásukkal  kezdeni az etimológiával való ismerkedést. Hisz ha önnön múltjával tisztában van egy nemzet, akkor van csak esélye átlépni a jövő kapuját.

( A tudományos kutatások szerint a magyar törzsek Közép-Ázsiából érkeztek a Kárpát medencébe. Ezt a történészek tényként kezelik. A fentebb olvasható történetek nem modern értelemben vett történeti értékű források. A szerk. )

Szöveg: Fekete Fanni

Fotók: borítókép forrása Facebook/Folkpédia; szittya.com, kulturpont, hun2huns.com

Hazádnak rendületlenül...
Téged érdekel a magyarok múltja?

Ha végeztél a cikkel, nézz bele a legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

77,159RajongóLike
177,760KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta