Mielőtt folytatom az úti beszámolót a 4 hónapos perui EVS önkéntességről, íme néhány olyan jellegzetes, kifejezetten Perura érvényes esemény, érdekesség, amiről muszáj „hallani”.
Ételek italok:
A Selvában, azaz az esőerdőben bizony sok mindent megesznek. Bogarakat, lárvákat is, de a legcsodálatosabb mégiscsak a békaturmix lehet. Állítólag úgy, ahogy van, beledobják a gépbe valamiféle lével és különböző hozzávalókkal együtt. Sajnos vizuális típus vagyok, elképzeltem. És igen, a hír igaz: a tengerimalac Peruban az “étel” címszónál szerepel a szótárban, nem a háziállatnál… 🙁 Szegény. Azt hiszem, ezeket kihagynám…nézzünk inkább finomságokat, érdekességeket:
Chicha morada=lilakukoricából készült zselés édes lötyi. Tömény, borzasztó, a gyerekek imádják!
Pisco=nemzeti rövidital, magyarul pálinka! 🙂 De tényleg, kb olyan, szőlőből van. Létezik olyan változata, amihez tojásfehérje kell, ezt a tetejére habosítják. Ez a:
Pisco sour!(Fenti kép) Ha nincs Pisco, jó lesz a törkölypálinka is! Recept:
- 3 rész pálinka
- 1 rész cukorszirup
- 1 rész lime-lé
- tojásfehérje (Vagy együtt rázod össze, vagy előre kicsit habbá vered, és úgy mixeled)
- a tetejére pár csepp Angostura Bitter de helyette használhatsz Unicumot is, vagy fahéjat.
A részeket bepakolod mixerbe, (egy kevés habot meghagysz díszítésnek) összerázod, és hagyod, hogy a tetejére kiüljön a hab. Rácsöppentesz a fenti nedűkből, vagy megszórod fahéjjal.
Egészségedre!
Alfajor =nagyon finom süti!
Manjar =karamellpudingszerűség, ez a krém van az alfajorban
Yuca avagy manióka, vagy cassava =édeskés, burgonyaszerű gyökér. Van belőle mérgező is. Ez sütve a legjobb!
Pepino=az íze valahol a sárgadinnye és az őszibarack között áll, nagyon ízletes.
A tej általában konzervdobozos, és mivel tejszín sűrűségű, fel kell hígítani. Ultra finom ízű. Zöldség-gyümölcsből rengetegféle van, banánból kicsi nagy, főznivaló, édes, zöld-sárga. Óriástök is kapható, viszont pirospaprika, és TV paprika nincs, helyette chilli és aji. Kókusz és ananász, mangó és avokádó fillérekért, minden mennyiségben.
Karamellizált alma, amit utcán árulnak, mint egy jégkrémet, pálcával.
Chancaca = természetes, nád alapú cukor, karamell-méz-szerű íze van és tipikusan a Selvában (Amazonas környéke) készítik, nádba csomagolva jut el az ország többi részére. Kávébe, édességbe haszálható, csodás íze van…
Arroz zambito=Tejberizs, másképp… chancacával, kókusszal…isteni!
Pez espada =kardhal. Elképzelhetetlenül sok halféle létezik Peruban, ezért a halételekből is van szép számban. Nagyon-nagyon finomak! (bocs a azoktól akik nem esznek húst…)Nekem a kardhal lett az egyik kedvencem. A másik a vörös tonhal. Nyami.
Papa rellena=töltött burgonyakrokett. (Papa=krumpli, nem papa. Töltött apu nincs.) Az utcai árusoktól az elit éttermekig mindenhol lehet kapni, húsos, zöldséges verziókban.
Ceviche=citromban vagy limeban marinált nyershal, chillivel, vagy aji-val, és hagymával. (Az aji csípős, narancsszínű paprika)
Papa a la huancaína=héjában főtt burgonya fokhagymás-tejszínes paprikaszószban. Főtt tojással, olivabogyóval és zöldsaláta-levéllel eszik.
Néhány különleges és hasznos tudnivaló:
Halottak napja: Képzeljétek, Peruban nagy zsibvásárral, hangos zenéléssel és vidám, családi eseményként ünneplik ezt a napot! Az egész apraja-nagyja kimegy a temetőbe, színes ruhát vesznek fel és feldíszítik a sírokat, urnahelyeket. De nemcsak virágokkal, hanem az elhunyt játékaival, kedvenc holmikkal, fényképekkel…aztán leheverednek a zöld fűbe a színes virágok közé, és beszélgetnek. Nagyon szép ünnep.
Így néz ki a temető.
Karácsony: Peruban is az egyik legmeghatározóbb családi ünnep, mondhatnánk, ugyanaz történik, mint itthon, csak más ételek járnak hozzá. Van egy nagyon aranyos szokás még, amit akár el is tanulhatnánk: éjfélkor a szomszédokat is köszöntik, öleléssel, boldog karácsony-kívánással, és akár sütivel is. Találjátok ki, hogy mégis mi a legfurcsább benne! Na jó, elárulom: az, hogy nincs tél! 🙂 Még a hóember is hungarocellből van! Fenyő meg végképp nincs, csak mű. Bár nem akkora gond, hogy nem nyírnak ki egy darab fát sem…
Iskolások: Az általános iskolásoknak egyenruha kötelező, és minden sulinak van egy betonplacca, ahol általában röpiznek, vagy kosaraznak, de a röpi az igazi „nemzeti sport”. A gyerekek ezen a placcon folyamatosan gyakorolnak valamit, majdnem minden nap láttunk ünnepélyes tánc- és ceremónia-próbákat.
Tánc: Ha Peruban jársz, ne csodálkozz, ha utcán táncoló csoportokat látsz. Mivel minden ünnepség, és minden bármi okot ad a táncra, ezért ők folyamatosan gyakorolnak. Legyenek idősek vagy fiatalok.
Rendezvények: 1. Szülinapok: nagyon vicces-szürreális a szülinapozás. Bárkiről is legyen szó, ugyanolyan a születésnap menete, azaz ” egyenszülinapok” vannak. Ez abból áll, hogy általában fehér műanyag székeket sorba raknak egy lakásban vagy udvarban, szorosan a fal mellé, azon ücsörögnek, és ha van mariachi akkor az ő zenéjükre, ha nincs, akkor bárhonnan kerített zenére kell (tényleg kell, kötelező!) táncolni, aztán visszaülni a székedre, és műanyag pohárból iszogatni, esetleg marhahúst rágcsálni. 2. Chocolatada: beazonosíthatatlan gyerekrendezvény bohócokkal, táncosokkal, zenével, chicha moradaval…
Utcai árusok: Az utcán bármilyen ételt árusítanak, amit csak el tudsz képzelni. Mami otthon megsüti a tortácskát, vagy készít valami nassolnivalót, és kiviszi eladni a ház elé.
Telefon: Nem értettük, miért beszélnek az emberek úgy a mobiltelóba, mint egy walkie-talkie-ba. Azért, mert a mobilhálózat mellett CB-vonal is él mindenhol, és úgy beszélhetnek a mobilon, mintha egy adó-vevő lenne. Tehát elengedik a gombot/hallgatnak, gombot nyomnak/beszélnek…elég fura.
Veszélyek: Vannak. Chimboteban a taxikat például nem javasolt csak úgy leinteni, mert bizony vannak olyanok, akik arra hajtanak, hogy kiraboljanak. Figyelni kell, hogy legyen számuk, és ne csak a kockás taxi jelzés legyen az autón. Ha ismeretlen a hely, és nem tudod a rendszert, legbiztonságosabb a telefonos rendelés. Hátizsákot magadra csatolva (mellkasnál is) érdemes járkálni. Fényképezőgép szintén célpont. Szintén itt, az óceánpartot sem javasolták meglátogatni, mondván, hogy ott előszeretettel támadnak meg a halászok, szemtanúk, vagy zavaró körülmények híján.
Fogorvos, és orvosok egyáltalán: Többször is voltunk dokinál, Zsuzska elkapott egy komoly bacit, mi pedig fogorvosnál jártunk. Állítólag sokan oldják meg Peruban az orvosi ellátásukat, mert jó szakemberek dolgoznak itt, olcsón. A fogorvosunk egy 30 év körüli nő volt, aki a házuk egyik szobájában rendelt. Szépen felszerelt szoba volt, de fogalmunk sem volt, hogy a higiéniai körülmények rendben vannak-e, de látszólag igen. Mindenesetre helyre tette, amit kellett.
Árak: Egy kétfogásos ebéd üdítővel nagyjából 3 PEN (Peruvian Nuevo Sol), hétköznapi nevén Sol. 1 Sol=70 Ft. Durva nem? 210 Ft-ért ebédelhetsz.
Okosodó:
1. Peruban átlagosan 4 – 5 millió db 60 kg-os zsák kávét termelnek évente. Főként az Andokban, 1200-2000 méteren termesztik a növényt.
2. A világon található több ezer burgonyafajta kétharmada őshonos Peruban.
3. Területén több millió állatfaj él, (ebből több százezer rovarfaj) legnagyobb százalékban az esőerdőkben. Az esőerdők nagyjából 60%-át teszik ki az ország területének.
4. Az országban a földrajzi adottságok miatt többféle éghajlat van jelen egyszerre, így megesik, hogy az ország egyik részén nyár, másikon télnek nevezett esős időszak, harmadikon pedig éppen hóesés van.
A következő részben megtudhatjátok, hogyan kerültünk át a partvidékről az esőerdőbe!
Koktél fotó: travelandescape.ca
