A súlyos károkat elszenvedő, ám végül megmentett Notre-Dame tragédiájának képei bejárták a világot. A szomorú baleset alkalmából a hasonló tragédiák állnak cikkünk középpontjában.
Akár jelképnek is felfoghatjuk, hogy az életét Trója megtalálásának szentelő Heinrich Schliemann brutális megoldásai miatt a mai napig közutálatnak örvend archeológusi körökben. A lelkes, de tapasztalatlan-amatőr régész ugyanis szentül hitte, hogy a kilenc, egymásra épült városrom közül a második réteg az Iliásszal halhatatlanná tett városé. Ezért a többit értéktelennek tartva dinamittal robbantott magának utat, megannyi kevésbé fontosnak gondolt, ám pótolhatatlan leletet semmisítve meg. Ráadásul, a történet szomorú csattanója, hogy nincs kizárva, hogy a férfi kiindulási pontja téves volt, és egy öregebb települést azonosított Trójaként. Azaz megeshet, hogy azt pusztította el, amit annyi esztendőn át keresett.
2001-ben az Afganisztánban található Bámiján-völgyben lévő Buddha-szobrok elvesztése felett bánkódott a világ. Bár két évvel korábban az akkoriban az országot irányító tálibok vezetője, Mohammed Omár, azaz Omár molla arról biztosította a közvéleményt, hogy a páratlan alkotásoknak nem lesz bajuk, két évvel később szava már nem sokat ért. Az 55, illetve 37 méter magas szobroknak menniük kellett, mert a radikálisok nem tűrhették a Buddhát ábrázoló közkincseket. Némi öröm az ürömben, hogy a völgy java épségben maradt.
Bár elvileg Kínában igen szigorú szabályok védik a kulturális javakat, ezeket alig-alig tartják be. Ennek tükrében nem különösebben meglepő, hogy 2007-ben egy Nanking városában felhúzott Ikea-áruház munkálatai során nem kevesebb, mint tíz sírt tettek tönkre a munkagépek és a buldózerek. Ezek egyébiránt a hat dinasztia korának nevezett, a Han-császárok bukása utáni zűrzavaros időkből származtak. Ez pedig azt jelenti, hogy alsó hangon 1426 évesek voltak.
Végül, 2014-ben a Greenpeace aktivistái okoztak helyrehozhatatlan kárt, mikor a Limában megtartott klímakonferencia alatt egy, a Nazca-vonalak közelében elhelyezett, jókora üzenettel hívták fel a környezetvédelem fontosságára a figyelmet. Ennek elkészítése során egy, szabad szemmel is jól látható ösvényt tapostak az egyik, egy kolibrit ábrázoló, páratlan alakzat közelében. Büntetésük nem maradt el. A csapatot irányító Wolfgang Sadikok három év négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és egy közel kétszázezer dolláros pénzbírságot is kapott. Igaz, ez nem segített az 1994-ben a világörökség részének választott, kétezer év körüli látványosságon.
G.K.
