Te tudod, hol készülnek a ruháid?

Rovat

Megosztás

Vegyél ki pár ruhát a szekrényedből és nézd meg, hol készültek! Marokkóban, Bangladesben, Törökországban? Miért éppen ezeken a helyeken? Mert olcsó az ottani munkaerő. Nagyon olcsó…

Sokan sajnos elképzelni sem tudják milyen körülmények között élnek egyesek a világ túlsó felén. Így volt ez három divatmániás fiatallal is, akik egy védett kis burokban, jó körülmények között, bloggerként élték mindennapjaikat Norvégiában. Azonban ők hárman már megtapasztaltak olyan dolgokat, amikre álmukban sem gondoltak volna, ugyanis elutaztak Kambodzsába, ahol egy hónapon keresztül a legnagyobb világmárkák ruháit készítő üzemek egyikében dolgoztak, a norvég Aftenposten c. lap szervezésében, egy valóságshow keretében.

A valóságshow címe Sweatshop, ami tulajdonképpen azoknak a periférián fekvő országok üzemeinek összefoglaló neve, ahol a helyi emberek hihetetlenül kevés pénzért, életveszélyes és emberhez nem méltó körülmények között dolgoznak. Az 5 részt itt megnézhetitek angol felirattal!

sweatshop-deadly-fashion-afterposten-102-_v-img__16__9__xl_-d31c35f8186ebeb80b0cd843a7c267a0e0c81647
A három norvég fiatal

 

Bár ezekről a helyzetekről, nagyobb történésekről gyakran értesülhetsz itthon is, és foglalkozol vele pár napig, de belegondoltál már abba, hogy milyen lehet így élni? Milyen érzés lehetett azoknak az embereknek akik sztrájkra kényszerültek például a Nike egyik gyáránál, hogy megmutassák: mi is itt vagyunk és nincs hol laknunk, nincs mit ennünk és csak annyit kértünk, hogy 74 dollárról 88-ra emeljék a havi bérünket?

Hét kambodzsai lány szobája
Hét kambodzsai lány szobája

 

 

A gyárban tud csak aludni gyermekével együtt
A gyárban tud csak aludni gyermekével együtt

 

Azonban 2013. április 24-én történt egy olyan tragédia, ami talán felnyitotta az emberek szemét. Bangladesben összeomlott a Rana Plaza épülete, ahol ruhaneműket készített sok nő, férfi és gyermek is. Életét vesztette 1133 ember, közöttük gyermekek is , 2500-an súlyosan megsérültek és 800 gyerek maradt árván. Megelőzhető lett volna ez a borzalom? Igen. Ugyanis több figyelmeztetés ellenére küldték ezen a napon is dolgozni az embereket, ahol megszokott volt, hogy életveszélyes körülmények között kell dolgozniuk, de a kényszer nagy úr.

Természetesen nemcsak két példát lehet felhozni, sorolni lehet az ilyen és ehhez hasonló eseteket. Talán az egyetlen ,,pozitívuma” a Bangladesi tragédiának , hogy megindult egyfajta változás az ügyben, fordulópont következett be a ruhagyártás történetében. A gyár összeomlását követően megpróbálták azonosítani a Rana Plazában készített márkákat. (Sokszor előfordul az is, hogy egy adott márkának nincs tudomása arról, milyen körülmények között készülnek ruhái.) Ebben az esetben a Primark áruház volt az első, aki beismerte a felelősségét és kompenzációt ígért, sokan azonban még a mai napig tagadják, hogy részük volt ebben a tragédiában.

 https://www.youtube.com/watch?v=pEbFnAMHHps

Ezért volt kitűnő ötlet az Aftenposten norvég laptól ez a valóságshow, ahol a három fiatal saját bőrén tapasztalta meg azt, amiről eddig csak hallottak, vagy teljesen ismeretlen volt előttük.  Éppen ezért az öt részes Sweatshop megtekintése minden embernek kötelező lehetne, mert sokszor annyira csak saját magunkkal vagyunk elfoglalva , hogy eszünkbe sem jut, milyen szerencsés helyzetben élhetünk.

A három 17 éves divatbloggert, Anniken Jorgensent, Frida Ottesent, és Ludvig Hambrót ismerhetitek meg a videókból. Megtudhatjátok hogyan reagáltak az eseményekre a gazdag országból érkező, védett kis burokban élő fiatalok. Elegendő volt 1-2 nap, hogy döbbenjenek és az egész világnézetük megváltozzon. Tudták, amikor elindultak, hogy szegény országba utaznak, de az első felvételeken még azt mondták, hogy legalább az embereknek van munkájuk. Nem kellett sok idő, hogy megváltozzon a hozzáállásuk.

swe01

Mindenképpen nézzétek végig mind az öt videót, főként azt, amikor egy ott dolgozó kambodzsai nő őszintén mesél az életéről, arról, hogy édesanyja azért halt meg, mert nem volt mit enniük. Egy másik emlékezetes pillanat, amikor a fiatalok elkísérték házigazdájukat az egyik üzletbe és a lány elmondta, hogy évente maximum kétszer vásárolhat új ruhát, általában 2-2 dollárért. A boltban kinézett póló ára pedig 35 dollár volt. Egy olyan valóságshow-t láthatsz, ahol tényleg nem azért reagálnak úgy egy adott szituációban a szereplők, mert megmondták nekik, mert sajnos, ezek igazi könnyek.

Cate Blanchett színésznő nyilatkozta egyszer:

,, Ez csupán választás kérdése. Megvenni 1 dollárért valamit, ami lehet, hogy 15 éhező, nyomorgó kisgyerek munkájának eredménye, vagy megvenni valamit 1, 50-ért, aminek azonban pozitív hatása lesz életünkre. A titok mindössze abban rejlik, hogy változtatnunk kell azon, ahogyan divatot fogyasztunk.”

 

Úgy gondolom a képeket látva és a videókat elnézve sok minden átértékelődik egy emberben,  főleg a saját élete és problémái. Amikor ruhát vásárolsz, tűnődj el egy kicsit azon, hogy honnan származik és vajon milyen helyzetben vannak azok, akik készítik.

bangladesh_640

Hol készülnek a ruháink?
Te figyelembe szoktad venni vásárláskor, hogy honnan származik a ruhád?

források: 444.hu, aftenposten.no, lafemme.hu

 

Ha végeztél a cikkel, nézz bele legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta