Egy új modell segítségével sikerült kimutatni néhány kutatónak, hogy az emberiség hány százalékban felelős a globális vegetációban bekövetkezett változásokért – vagyis a világ teljes növényzetének változásáért -, illetve az éghajlat százalékos szerepét is. Kiderült, hogy nagyrészt az éghajlat irányítja a folyamatot, de az ember is hatással van rá.
Például egy nedves klímájú földrészen a hőmérséklet a legmeghatározóbb a növények fejlődésének szempontjából; száraz területeken a vízmennyiség; magas földrajzi szélességeken pedig a napsütés.
Az 1980-as évek óta követik műholddal a Föld vegetációnak változásait, ami bebizonyította, hogy a növényzet változása erősödött az északi, de gyengült a déli féltekén – azt viszont eddig nem lehetett tudni, hogy hány százalékban felel az ember, és hány százalékban a klíma ezért.
A Zürichi Egyetem szakemberei kidolgoztak holland kollégákkal egy olyan modellt, ami képes megmutatni százalékos arányban, hogy milyen szerepe van az emberiségnek és az éghajlatnak a vegetáció változásában.
Az új kütyü által megállapították, hogy az éghajlat 54 százalékban, míg az ember 30 százalékban felel a változásokért.
A globális változások nagyjából 10 százalékát azonban nem lehet teljes egészében csak a klíma, vagy csak az emberi tevékenység számlájára írni. “Úgy sejtjük, hogy ez az emberiség és a klíma közötti interakció eddig tisztázatlan hatásainak következménye” – mondta Michael Schaepman, az RSL vezetője, akinek célja, hogy a jövőben tovább vizsgálják a világ növényzetének változásának okait.
