Radnóti Miklós a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb és sajnos legtragikusabb sorsú költője. Már gyermekkora is tele volt megpróbáltatásokkal. Radnóti megszületése édesanyja, és utónevet nem kapó fiú testvére életébe került. Radnóti mindezt csak édesapja halála után tudta meg, addig úgy vélte, apja második neje valódi anyja, és féltestvérét Erdélyi Ágnest – aki később ismert szépíró és újságíró lett – tekintette édestestvérének. A sokkoló hír, miszerint volt egy ikertestvére, rányomta bélyegét a költő teljes munkásságára. A témának egy külön kötetet is szentel, amely az Ikrek hava címen jelent meg.
Radnóti első publikációja a Mi szeretnék lenni? című vers, amely 1925-ben egy diáklapban jelenik meg. Ekkortájt már aktívan érdeklődik az irodalom iránt, több diáklapba is publikál. Újságírói vénáját élete későbbi szakaszában is kamatoztatja, rövid ideig saját folyóiratot is szerkeszt, de több neves hírlap is a szerkesztői közt tisztelheti. Többek között a Nyugat meghatározó alakja is.
Radnóti Miklós verseinek célja a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése és a tiszta műfajiságra való törekvés. De mindez nem jelenti azt, hogy unalmasak vagy éppen egysíkúak lennének művei. Könnyedebb, szerelmes versek, hazafias költemények, vallási indíttatású írások éppúgy helyet kapnak az életműben, mint a népköltészeti ihletésű versek vagy éppen a szenvedésről, halálfélelemről, háborúról szóló megemlékezések.
Ez utóbbi téma az idő előrehaladtával hangsúlyossá válik lírájában. Nem meglepő mindez, hiszen több alkalommal is munkaszolgálatra küldik zsidó származása miatt. S noha Radnóti feleségével, Gyarmati Fannival együtt áttér a katolikus hitre, zsidósága mégis az életébe kerül. 1944. november 4-én Abda község határában lövik agyon a fiatal Radnótit 21 másik társával együtt.
Radnóti Miklós rövid életének legjelentősebb és legszebb műveiből hoztunk most el nektek néhányat. Ti hányat ismertek fel közülük?
