Arany János örökbecsűje a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal után alighanem az egyik legismertebb magyar vers, amit milliók fújnak fejből. A népüket leigázó despota méltatása helyett a máglyahalált választó énekmondók és a véres rémtettébe beleőrülő király története klasszikussá nemesedett – de ennek dacára jócskán akadnak körülötte kevésbé elterjedt érdekességek is.
Lássunk hát párat ezek közül!
1. Keletkezése körül sok a homályos folt
A tudatos mítoszgyártásnak köszönhetően hosszú évtizedeken keresztül tényként kezelték, hogy a balladát Ferenc József 1857-es magyarországi látogatása ihlette. Pontosabban fogalmazva, Aranytól egy dicsőítő költeményt vártak, ám ő fittyet hányva az 1850 és 1859 közötti Bach-korszak a legkisebb ellenállást is megtorló intézkedéseire, őszintén megírta a véleményét az uralkodóról. Ez így, ebben a formában garantáltan nem igaz. Egyes elméletek szerint valóban a vizit esztendejében kezdett munkába, ám nincs kizárva, hogy attól teljesen függetlenül érlelődött meg benne a koncepció. Egy új teória szerint az első ízben 1863-ban publikált remeket Széchenyi István egy 1859-ben publikált, gúnyos vitairata, az Ein Blick (magyarul Pillantás) ihlette. Emellett szól az is, hogy ennek egyik-másik kifejezése, például a „koronád legszebb gyémántja” szinte szó szerint visszaköszön a szövegben.
2. Nem csak Wales lakói szenvedtek Eduárdtól
Annak dacára, hogy még ellenségei sem tagadták hadászati tehetségét és remek szervezőképességét, a 188 centiméteres magassága miatt Nyakiglábnak is nevezett I. Eduárd kevesek szívébe lopta be magát. Hírhedten heves vérmérsékletéről több feljegyzés is ránk maradt, ráadásul azon túl, hogy elűzte királyságából a zsidókat, hogy elkobozhassa a vagyonukat, Skóciát is megtámadta, és megszállt tartományként kezelte. Erről egyébiránt egy, a tényeket igen lazán kezelő, de annál szórakoztatóbb, öt Oscart bezsebelő film, az A rettenthetetlen született, Mel Gibson főszereplésével.
3. Díszpolgár címet hozott a szerzőnek
Nagyszalonta jeles szülötte érdemei elismerése végett nem mindennapi jutalomban részesült: Montgomery polgármestere, Eric Fairbrother városa díszpolgárává fogadta a költőt. Igaz, ő ebben vajmi kevés örömét lelte, mert csupán 2017-ben, a költő születésének kétszázadik évfordulójának alkalmából zajlott le a ceremónia. A közösség vezetője a BBC beszámolója szerint kiemelte, hogy még a helyiek közül is kevesen ismerik a vár történelmét, illetve a hozzá kötődő legendákat. Egyben a két népet összekötő, „nagyszerű kapocsnak” nevezte a költeményt.
4. Egy kantátát is ihletett
A walesi születésű zeneszerző, Karl Jenkins fantáziájára igencsak megtermékenyítően hatott a vers: kantátaként dolgozta fel.
5. Egy képregényként is olvashatjuk
Fotó: eletbenmaradnanak.hu
Az Életben maradnának egy igen érdekes kezdeményezés. Öt, egyaránt tüdőgyulladásban elhunyt költőfejedelem, jelesül Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János és Ady Endre munkásságának állít emléket úgy, hogy adaptálja azok legnépszerűbb műveit. Aranynál értelemszerűen a balladára esett a választás: Csordás Dániel fáradozásainak gyümölcse ide kattintva érhető el, természetesen ingyenesen. Egyben, ha már ott járunk, érdemes elmerülni a többi alkotásban is.
