Az űrszemét nem eldobott cigicsikkekből és tejesdobozokból áll. Amióta Gagarin 1961-ben Föld körüli pályára állt aprócska Vosztok űrhajójával, rengeteg hulladékot hagyott maga mögött az emberiség a világűrben. A felrobbant rakéták után maradt por, egy űrhajós kesztyűje, és egy kamera is ott kering a sötétségben örökre vagy mindaddig, amíg a Föld gravitációs ereje a légkörbe nem vonzza őket.
Miből lesz űrszemét?
- Rakéták feleslegessé vált elemei. A rakéták, amelyek az űrhajókat a magasba repítik, a felszállás során a már nem használt elemeiket “ledobják” magukról. Ezek az alkatrészek némán sodródnak tovább az űrben.
- Ősöreg űreszközök. Az amerikaiak által 1958-ban felbocsájtott kis Vanguard műhold a mai napig ott köröz az űrben. Ez a legrégebbi regisztrált űrszemét.
- Elvesztett tárgyak. Ed White volt az első amerikai űrhajós, aki űrsétára indult. Amikor kimerészkedett Gemini 4 zsilipjén, elfelejtette rögzíteni az űrhajóban maradt kesztyűjét. A tárgy békésen kilebegett az űrbe, és feltehetően azóta is Föld körüli pályán siklik a semmiben. Michael Collins, a Gemini 10 űrhajósa egy kamerát hagyott veszni odafenn.
- Fegyverek. Az 1970-es években a USA olyan fegyvereket telepített az űrbe, amelyek a szovjet műholdakat lettek volna hivatottak megsemmisíteni. Amikor úgy döntöttek, nem vetik be a fegyvereket, elpusztították őket. Az űrbe telepített pusztító gépezetek porfelhőként azóta is a fejünk fölött keringenek.
- Háztartási szemét. A szovjet űrhajósok a MIR Űrállomás fennállásának 15 éve alatt a mindennapok során felhalmozódott szemetet zsákokba rakták, majd egyszerűen “kidobták az ablakon” Ők voltak az igazi űrszemetelők! 🙂
Űrszemét számokban. 2009-ben 190 000 5 centiméteresnél nagyobb feleslegesség vált, Föld körüli pályán mozgó tárgyat regisztráltak. A még ennél is apróbb, 1 és 5 centiméter közötti űrszemét darabszáma meghaladja a 300 000-et. Az egy centiméternél kisebb darabkák még gyakoribbak odafenn.
Kinek árt az a pár fémdarab odafenn?
A űrben nincsenek fák, tavak, állatok. Akkor miért baj, hogy ott is szemetelünk? Ahogyan a Föld pusztítása is saját létezésünket fenyegeti, úgy a űrszemét is sok problémát okozhat az emberiségnek.
Don Kessler, “az űrszemét atyja” nem hivatalos cím birtokosa, arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a fenn keringő hulladék mennyisége meghalad egy bizonyos szintet, akkor a tárgyak láncreakciószerűen egymással is ütköznek. Így akkora mennyiségű törmelék keletkezik, hogy veszélybe kerülnek a mindennapjainkban nélkülözhetetlen távközlési, navigációs műholdak.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy az amerikai hadsereg Űrmegfigyelési Hálózata követi az űrszemét útját, így óvja a műholdakat, a Nemzetközi Űrállomást és az űrjárműveket. A Földön sem vagyunk biztonságban. 2012 januárjában a földfelszínbe csapódott egy, a pályájáról lassan letérő ősöreg szovjet műhold. 1994-ben az Endeavour űrsikló is súlyos sérüléseket szenvedett , amikor az útja keresztezte egy sodródó fémdarabét.
A téma megihlette a filmkészítőket is. Melissa R. Butts 3D filmet forgatott a témában.
fényképek forrása: (www.wikimedia.org, epic-hero.com, www.facebook.com)
