Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima díjas újságíró Velencéről, és a Velencei karneválról mesélt az InfoRádio Világszám című műsorában, melynek február utolsó napján lesz az 1500. adása élőben a Symbol Budapestből! Amennyiben szeretnél te is ott lenni, ne habozz, regisztráld magad, hogy ingyen részese lehess ennek a programokkal tarkított, csodásnak ígérkező estének!
Ha a karnevál idejében Velence az úti célunk, alaposan fel kell készülnünk. Annak ellenére, hogy dél irányába utazunk, nem lesz jobb, vagy enyhébb az idő, mert ilyenkor ott is nagyon hideg van, fúj a szél, ezért alaposan fel kell öltözni. Repülővel pillanatokon belül oda lehet érni, de autóval sem vészes az út. A kemény inkább az, amikor átvergődünk az Alpok havas hegyein. A karnevál idején szinte mozdulni sem lehet a Szent Márk téren, aki nem bírja a tömeget, gondolja át az utazást ebben az időszakban.
A velencei önkormányzat támogatja azt, ha valaki maszkban, vagy jelmezbe öltözve jelenik meg a városban a karnevál idején. Különböző pályázatokat is írnak ki ebben az időszakban, hogy kedvezőbben jusson hozzá a jelmezhez, vagy a maszkhoz az, aki azt igényli. Ahogy szétnézünk, az óriási forgatagban furcsábbnál furcsább jelenségek szemtanúi lehetünk: a Dózse-palota előtt Casanova társalog Mephistoval, királyok beszélgetnek, díszes öltözetű arisztokraták ülnek egymás mellett, XVI. Lajos francia király udvarlányainak beöltözött lányok vihorásznak, a négy évszakot emberi öltözettel testesítik meg, még léghajónak öltözött úriember látványa is tárul a szemünk elé, és ez csak egy kis ízelítő a karneváli körképből.
A legizgalmasabbak a klasszikus öltözetek, a formás kalap, csőrös álarc, melyet pestis doktornak neveznek. Miért? Egy francia orvos találta fel a csőrös álarcot, mert annyira félt a pestistől. Az álarc működött, a férfi túlélte a pestist. Később ez a furcsa maszk a bál nélkülözhetetlen kelléke lett.
A karnevál története 1796-ig nyúlik vissza, a szenátus akkor fogadta el húshagyó keddet. Ez az időszak féktelen ünnepléssel telt a karácsonyt leszámítva, sokan jártak kaszinóba, igénybe vették a kurtizánok szolgáltatásait, körülbelül 12000 prostituált élt itt ebben az időszakban. Mikor Napóleon elfoglalta Velencét, betiltották a karneválokat, s a hagyományt csak 1980-ban keltették ismét életre 200 évig tartó álmából.
Több százezren keresik fel a karnevál időszakában a lagúnák városát. A reptértől a szállodáig vízi taxival is be lehet menni, ez körülbelül száz eurót kóstál. A közvetlen hajójárat tizenhárom euró, de rendkívül lassú. A vízibuszok, a vaporettók egymást érik.
A mai napig dolgoznak gondolakészítő mesterek Velencében. Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima díjas újságíró barátja, Francesco is itt dolgozik. Ő kicsi gépekkel és kézzel készíti a gondolákat. Makaóról, – ahol a világ legnagyobb kaszinója van – és Las Vegasból – mely város szintén nem szűkölködik kaszinók terén is érkezett már megrendelés, sok-sok gondolát készítettek a mesterek ezekre a területekre is. A gondolázás igen előkelő dolog, egyáltalán nem olcsó egy ilyen jármű. Makaóban van a világ legnagyobb kaszinója, itt is vannak Velencében készült gondolák.
A turistáknak nem mindig van annyi idejük, hogy hosszan gondolázgassanak a fekete és aranyszínű járműveken a hidegben, ezért van egy hosszabb, és van egy rövidebb út is. Az megmutatja Marco Polo házát, melyre azt mondják, hogy az 1200-as években épült. Egyébként a is úgy néz ki, mint akkoriban nézhetett. A következő állomás Casanova háza, aki szerintük egy igazi playboy volt, mivel az általa meghódított hölgyek száma elérte az ötszázat, ennél többet csak Don Juan hódított meg, aki a hatszázas számot is elérte. Nem azért, de vannak, akik ezt a számot már rendesen túlszárnyalják. Szerintem mindannyian ismerünk is egy-egy ilyen embert. A Dózse-palota szintén kötelező látnivaló, innen indulnak a gondolások, de persze út közben is le lehet inteni őket. A Sóhajok hídja is kihagyhatatlan látnivaló, a börtönbe menet át kell menni. Mozart házát is megmutatják, bár a zeneszerző Salzburgban született, de szeretett Velencébe járni, ezért volt ott egy háza. A gondolás út alkalmával ügyel rá, hogy ne menjen neki egy háznak, vagy műemléknek sem, de egymással könnyen összeütközhetnek, ezért „Oi Oi Oi” kiáltással kiáltanak egymásnak kanyarokban, ha jönnek.
A velencei óvárosban nem laknak túl sokan, főleg szállodák és koncert termek vannak. A lakók csónakkal közlekednek, melyek a garázsokban állnak. Több milliárdnyi facölöpön állnak az épületek. A cölöpöket az iszap alatti homokba, nem pedig a hordalékba helyezték, a tetejére márványt tettek, az erős gerendák így szinte megkövesedtek. A márványra rá lehetett húzni az épületet, mely megmaradt évszázadokon át.
Foto: drakesailingholidays.co.uk, amerikaihirujsag.com, velenceikarneval.net, kep.cdn.index.hu
cdn.lightgalleries.net, d2x971kslbd7rg.cloudfront.net, upload.wikimedia.org, http://vista.hu/, wikimedia.org
