*Bummm- headshot.* “Akkor most megöltem valakit?” – Ugye sosem gondoltál még erre?
Sokan úgy vélik, hogy a videójátékok agresszív viselkedéshez vezetnek, hiszen gyerekek fegyverekről mesélnek vagy arról, hogyan lőttek fejbe valakit nagy távolságból, miután kiugrottak egy repülőből. Mindezt szemrebbenés nélkül, őszinte örömmel, várva a lelkes dicséretet, milyen ügyesek voltak. Hajlamosak dühkitörésekre, ha valami nem úgy történik a játékban, ahogy ők tervezték. Nem beszélve arról, hogy monitor előtt ülni hosszú órákon át az egészségünknek sem tesz jót – tehát a család összes felmenő tagja már el is könyvelte, hogy a videójáték káros szenvedélyek sorába kerül, ráadásul még függőséget is okozhat.
Aki így gondolja, valószínűleg még sosem játszott Minecrafttal, The Legend of Zeldával vagy a Witcherrel. Hiszen rájuk mindent mondhatunk, csak azt nem, hogy károsak lennének személyiségünk fejlődésére.
https://www.youtube.com/watch?v=xx8kQ4s5hCY
A Buffaló-i Egyetem munkatársa végzett egy kutatást, ahol 158 személyt vetettek vizsgálat alá. Olyan játékokkal kellett játszaniuk, amivel átlépik az erkölcsi határokat. Matthew Grizzard, a kutatás vezetője szerint a személyek érzékenyebbé váltak olyan morális szempontokra, melyeket nem tartottak be a játék során.
Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a GTA V játszása után sírva fakadunk, ha látjuk, hogy valaki ellop egy autót. Hanem arra, ha például olyan döntéshelyzet elé állít a játék, ahol nincs “jó” opció, mégis választanod kell, majd szembesülnöd a következményekkel.
Illetve, a kutatás eredményei szerint, aki a játékban elköveti a bűnös cselekedetet, bűntudatot érez, ezáltal a valóságban már nem akarja elkövetni ezt a tettet. Természetesen mentálisan egészséges egyéneket vizsgáltak, így nem jelenthetjük ki, hogy megtaláltuk a valóságban való bűnelkövetés ellenszerét.
Egy játékban való sikertelenség dühbe fullad. Mindenki ismer legalább egy olyan személyt az életében, aki képtelen veszíteni. Vagyis, veszít, de érzelmileg nem tudja befogadni ezt a tudatot. A videójátékok mintegy terápiaként szolgálhatnak számukra. Hiszen senki sem kíméli a veszteseket. Idővel megtanulják feldolgozni az élményt. A valóságban pedig lecsökken dühkitöréseiknek az aránya.
Az sem utolsó szempont, hogy egy-egy játék élménye, világának felépítettsége, történetének gazdagsága vetekszik néhány könyvével. Tehát nemcsak a kreativitás, az érzelmi intelligencia, az intellektualitás, hanem idegennyelvi szókészletünk is fejlődik.
Elérkezett az idő, amikor a nagyinak is meg kell értenie, hogy néhány számítógépes játék is tud olyan jó neveléssel szolgálni, mint egy jó könyv. De természetesen, a mértéktartás fontos tényező.
Borítókép: techspot
