Magyarország tavasztól őszig a fesztiválok, télen pedig a karácsonyi vásárok országa lett! Ahol tér van ott szinte biztos, hogy megjelenik egy adventi vásár. Jó biznisz vagy a karácsony igazi értelmét akarja újra az életünkbe hozni? Tuzson Bence parlamenti képviselő és frakció-szóvivő szerint az utóbbiban van az igazság. Másik kellemes mellékhatása az ünnepi hangulatnak, hogy a turisták is megtalálták ezt a kis fényfoltot Közép-Európa szívében. Már nem csak Bécsig jutnak el, ha adventi vásárra vágynak…
Az utóbbi években megszaporodtak a karácsonyi vásárok. Mennyire érezhető, hogy ez megmozgatja a turistákat és a turizmust? Érezhető-e fellendülés ennek kapcsán?
Igen, érezhető, átalakul Magyarország. Én azt tapasztalom, – a karácsonyi vásárok kapcsán is – az egész országban megjelent egy bizonyos közösségi igény. Látjuk, hogy fesztiválok országa lett az ország az utóbbi időben. Ahogyan nyáron, vagy késő nyáron, ugyanúgy láthatóan szaporodnak a karácsonyi vásárok rendezvények is. Ezek nem egyszerűen kirakodó vásárok, hanem egyre színvonalasabb rendezvények országszerte. Azt is gondolom, hogy az emberek talán így is szeretnek egymással találkozni. Ez egy nagyon jó irány, hiszen fejlődnek a közösségek. Ennek is köszönhető a vásárok népszerűsége. Jó, hogy a nemzetközi értékelések szerint is Budapesten, a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt az egyik legszínvonalasabbként jegyzik egész Európában. Jó az is, hogy az önkormányzatok csak a minőségi termékeket engedik ezekre a vásárokra. Ráadásul teret ad különféle rendezvényeknek és az emberi kapcsolatoknak.
Akkor, mondhatjuk, hogy nemcsak turisztikai céljai vannak ezeknek a rendezvényeknek? A cél ismét emberközpontúvá tenni az ünnepet?
A cél valóban, hogy nyissunk a világ és egymás felé. Legyenek találkozási pontok és új közösségi helyszínek minél több helyen és alkalommal. Ahol az egyedi ajándékokban mindenki kicsit magát adhatja a másiknak.
Mitől jó egy karácsonyi vásár Ön szerint?
Egyrészt attól, hogy minőségiek a termékek. A húgom is művész, pontosan tudom, hogy szobrászként egészen másképpen viszonyul a munkáihoz. Kevésbé érdekli, hogy ennek mi lesz a piaci ára. Másrészt akkor jó egy vásár, ha sokféle dolgot lehet kapni a piactéren. Lángos, forraltbor, töki pompos vagy kürtős kalács, mind jó kelléke a társas életnek. Kell, hogy rendezvények, betlehem, játékok, koncertek adják meg az alaphangulatot. Ezek mind vonzzák az embereket, a turistákat és nemcsak Magyarországról.
“Bevallom, néhány évvel ezelőtt fogalmam sem volt arról, hogy létezik töki pompos, ami a vásározók kedvenc eledele.”
Nagyon szépek ezek a vásárok, de a tapasztalataink szerint az árazás inkább a külföldi turisták pénztárcájához igazodik. Mennyire kapnak szabad kezet az árusok az árképzésben? Van erre valamilyen szabályozás?
Természetesen van ebben önkormányzati kontroll, hiszen ők döntik el, hogy kinek adják ki az árusító helyeket. Valóban nem mindig az átlagember pénztárcájához szabottak az árak, – főképpen a fővárosban – viszont ha egy kézműves árulja az egyedi termékeit, az mindig sokkal drágább, mint a tömegáruk. Mindig döntés kérdése, hogy tömegcikkeket engedjünk ide, vagy inkább egyedi kézműves portékákat. A cél inkább az utóbbi, de az árakat azért a mi pénztárcánkhoz kell közelíteni. Mivel egyre több a hazai vásárló, ez a folyamat piaci alapon az árak csökkenéséhez vezet. Találkozni fog egymással a kereslet és a kínálat. Tíz éve még a csecsebecsék világát éltük, most már több a minőségi árú. Remélhetőleg az árak is úgy változnak majd, hogy mindenkinek elérhető legyen legalább egy kis ajándéktárgy.
“Találkozni fog egymással a kereslet és a kínálat.”
Ön nagycsaládos ember. Vesznek-e a családban ajándékot ilyen vásárokban?
Korábban többet voltam vásárolni általában is, mint most amikor picik, egy évesek a gyerekeim. Velük kissé nehéz mozogni, de a feleségemmel régebben sokszor voltunk ilyen rendezvényeken, kifejezetten a vásári hangulat miatt, így karácsony táján. Voltunk Bécsben is, a híres adventi vásáron, de megmondom őszintén, nekem a hazai vásárok sokkal jobban tetszettek.
