A bizalmatlanság sokak szerint megöli a kapcsolatokat, hiszen folyamatos veszekedést szül a partnerek között. Na, de mi a helyzet abban az esetben, amikor a másik fél nem is tud az őrjöngő, elfojtott féltékenységről? Kata(21) elmeséli történetét, hogy az ex barátja új párja miért kezdte fenyegetni őt, és hogy meddig fajultak el a dolgok.
Azt hinnénk, hogy egy szakítással pontot tehetünk az i-re, és végre lezárhatunk egy kapcsolatot, ám ez az esetek nagy százalékában egyáltalán nem ilyen egyszerű. Kata, ti mikor és hogyan szakítottatok az előző barátoddal?
Már több mint három éve. Felköltöztem Pestre, és semmiképp nem akartam távkapcsolatba bonyolódni, ráadásul már abban sem voltam biztos, hogy valóban szerelmes vagyok belé.
Szóval akkor annyira nem viselt meg a szakítás?
Szerintem Márkot jóval inkább megviselte. Persze nekem sem volt könnyű, főleg az elején, de felnőttek módjára megbeszéltük a dolgot, és az elválás teljesen békés és higgadt volt.
Utána tartottátok még a kapcsolatot?
Hát, én akkor már nem igazán voltam híve ennek a “legyünk barátok”dolognak, mivel előtte sose jött össze a dolog másokkal, mindig csak bonyodalmakat okozott. Mivel én szakítottam, így pláne nem akartam benyögni ezt a gáz mondatot a búcsú végére, hiszen tudom, hogy a pasik alapból mennyire utálják. A vicces az, hogy mindezek ellenére pont Márk javasolta, hogy maradjunk jóban továbbra is.
És jóban maradtatok?
Én igyekeztem csak nagyritkán válaszolni neki, ő pedig ezt zokon vette. Nem értettem az egész helyzetet, azt hittem, neki is jobb, ha nem beszélünk.
Végül változott valami?
Pár hónap után már elkezdtünk normálisabban is beszélni, én akkorra már teljes mértékben lezártam a fejemben a vele kapcsolatos dolgokat, meg alapból is átalakult az egész életem az egyetem miatt, így egyáltalán nem tépte fel a sebeket az, hogy néha beszélgetünk.
Márk is így gondolta ezt?
Utólag kiderült, hogy ő még nem tudott engem elfelejteni, de ezt akkor még nem tudtam. Össze is jött egy nálam és nála is 15 évvel idősebb nővel, ami hatalmas felháborodást okozott náluk otthon. A szülei nem tudták elfogadni az új kapcsolatát, és ez hatalmas vitákat szült.
Mennyi ideig voltak együtt a nővel?
Nem tudom pontosan, fél évig biztosan. Sokak elől titkolni is kellett a kapcsolatukat, mivel mindenki támadta őket. Én amúgy részben örültem annak, hogy ott van Márknak ez a nő, részben viszont féltettem, mivel elég sok rosszat hallottam róla. Elég nagy pasifaló hírében állt, és volt egy olyan sanda gyanúm, hogy Márkkal is csak azért jött össze, hogy a fiatalságából visszakapjon még egy keveset, mert hát erősen közeledett a negyven felé.
Ez azért elég hihetetlen. Ennyi idős korban szerintem ez nagy korkülönbség. Márk tényleg szerette a nőt?
Sokan cikizték azzal, hogy biztosan anyakomplexusos. Őszintén szólva, én az elején nem nagyon hittem ebben az egészben. Úgy voltam vele, hogy Kinga egy jó nő, menő lehet neki azzal villogni, hogy felszedett egy milfet. Már bocsánat, ha sértő a kifejezés.
Féltékeny voltál rá?
Nem, soha. Persze azért lecsekkoltam az adatlapját, de különösebbképp nem foglalkoztatott a dolog.
Akkor is tartottátok a kapcsolatot, amikor Márk már összejött Kingával?
Igen, de nem hittem volna, hogy ez ennyire zavarni fogja a nő egóját.
Szóval akkor ha jól értem, inkább ő volt féltékeny rád?
Nem is kicsit. A legviccesebb az volt az egész szituációban, hogy Márknak sose mondta meg, hogy zavarja, hogy néha beszélünk, sőt! Úgy tűnt, mintha nem is érdekelné. Amikor megkérdeztem erről Márkot, egyből rávágta, hogy Kinga halál lazán veszi ezt, és hogy ne aggódjak emiatt.
Honnan tudod akkor, hogy ennyire zavarta?
Hogy kamu profilokkal jelölgetett be hetente, hogy láthassa, miket rakok ki az üzenőfalra. Természetesen egyiket se jelöltem vissza, mivel valahogy mindig kiderítettem, hogy ő áll a háttérben. Volt, hogy közös fotókat küldött nekem, hogy szarul essen, hogy Márk boldog vele. Mivel ezekre semmit se reagáltam, elkezdett durvulni a helyzet. Jöttek a fenyegető levelek, hogy szálljak le az ő tulajdonáról, meg hogy ő nem szeret osztozkodni a pasikon. Annyira nem vettem komolyan ezt az egészet még az elején, de amikor már hetek-hónapok óta ment ez a fenyegetés, kezdett elegem lenni. Márknak is bemásoltam, amiket írt, de ő biztos volt benne, hogy ez csak valami vicc, illetve azt állította, hogy tuti nem a nő írogatott nekem, hanem valami rosszakarója.
Mi volt a legdurvább dolog, amit Kinga elkövetett annak érdekében, hogy elrettentsen Márktól?
Hát, mint említettem, főleg írásban zaklatott. A telefonszámom nem tudta megszerezni, vagy nem akarta, de legalább a hangját nem kellett hallgatnom. A legdurvább azonban az volt, amikor egy közös házibulira mind a hárman hivatalosak voltunk. El sem akartam menni, mert éreztem, hogy totál kínos lenne a szituáció, de a legjobb barátnőm mindenképp rá akart venni, mert a nagy szerelme is a meghívottak között volt. Annyit könyörgött, hogy az utolsó pillanatban rászántam magam. A buli eleje teljesen nyugis volt, Márk bemutatta nekem Kingát meg a nő kisfiát, ami eléggé megdöbbentett, mert nem tudtam a gyerek létezéséről. Kinga viselkedése is hihetetlenül meglepett, mivel végig teljesen kedves, mézes mázas hangon szólt hozzám. Teljesen összezavarodtam emiatt. Kezdtem elhinni, hogy Márk igazat mondott vele kapcsolatban, és hogy tuti nem ő írta nekem az e-maileket. Amikor a nő elment pezsgőért, dumáltam egyet Márkkal, de tényleg csak teljesen sablonos és semmilyen dolgokról. Fél szemmel láttam, hogy Kinga folyamatosan minket figyel, ezért inkább leléptem megkeresni a barátnőmet, aki kint cigizett egyedül a ház előtt. Megindultam felé, erre egyszer csak azt éreztem, hogy egy erős kar belém mélyeszti a karmait, és visszaránt. Hátrafordultam, de még mielőtt ránézhettem volna az illetőre, egy pohár pezsgő landolt a fejemen. Mivel baromi hideg téli este volt, nem esett túl jól a jegessé fagyott lötty a fejemen, enyhén ideges lettem, de a döbbenet miatt nem is tudtam, mit kezdjek a helyzettel. Kinga erre gonoszan rám vigyorgott, majd még mielőtt bármit reagálhattam volna, visszament a házba.
Ez tényleg nem volt túl kedves tőle. Ekkor már biztos voltál benne, hogy mégiscsak ő írhatta a durva leveleket?
Egyértelmű volt, kimutatta a foga fehérjét. A történetnek egyébként itt nincs vége, miután teljesen kiakadva visszamentem a házba a barátnőmmel, leültünk az asztalhoz, ahol név szerint ki voltak táblázva az ülőhelyeink. Boldogan nyugtáztam, hogy Kinga jó messze ül tőlem. A hajam persze botrányosan nézett ki, és mindenki meg is kérdezte, mi történt vele. Próbáltam másra terelni a témát, hál’isten következett is a házigazda beszéde, majd kihozták a a home-made vacsit meg baromi sok rekesz sört. Végre kezdtem megfeledkezni a bosszantó pezsgős incidensről, erre amikor keltem volna fel táncolni, hirtelen reccsent valami. Lenéztem a székre, és a szoknyám szakadozott, hátsó részét pillanthattam meg. Kinga – gondolom én – pillanatragasztóval, vagy valami hasonlóval bekente a székem, hogy megalázzon. Hát, össze is jött neki. Először rám jött a sírhatnék, majd inkább mérges lettem. Hatalmas energiával megindultam felé, erre Márk nekem jött, és lefogott. Próbált megnyugtatni, és bocsánatot kért. Ekkor már neki is leesett, hogy a kivillanó hátsóm és az ezzel járó megszégyenülés mind-mind az újdonsült barátnőjének köszönhető. Miután a házigazda megtudta, mi történt, megkérte Kingát, hogy távozzon. Bocsánatot természetesen nem kért. Márk hatalmasat csalódott benne, még aznap szakítottak (bár utána újra összejöttek pár hétre, de ez már nem releváns a sztorit illetően).
Ezek után végre lecsillapodtak a kedélyek? Kinga leszállt rólad?
Szép is lett volna. A szakítás után még jobban meggyűlölt, és folytatta a bosszúhadjáratát az idióta fenyegető leveleivel. Az elején még idegesített, a végén viszont már annyira nevetségessé fajult ez az egész dolog, hogy inkább esténként egy kis iszogatás keretében felolvastam a barátaimnak a “nagyon ijesztő” üzeneteit, és órákig visítottunk rajtuk. Szerencsére pár hét után leállt, mert látta, hogy hatástalanok számomra. Azóta meg békesség és boldogság van.
Hát ezt örömmel hallom. Azért nem semmi ez a történet, remélem, több ilyen nővel nem akadsz össze az életben.
Hát még én! De tanultam a hibámból, ex baráttal tényleg SOHA nem ajánlatos beszélgetni.
Levontuk a következtetést. Köszönöm szépen a beszélgetést, Kata.
Én köszönöm!
Fotó: themetapicture.com
