Amikor elutazol például Londonba, amint leszálltál a repülőről, az az első, hogy átállítod az órádat, egy órával előrébb. Ha New Yorkba mennél, egy kicsit többel kell, ha esetleg Magyarországtól keletre mész, akkor esetleg hátrébb kell állítanod. Ez az időzónák miatt van, amelyekről most öt érdekességet tudhatsz meg.
1. Greenwichben nyáron valójában egy órás az eltolódás a greenwich-i idő szerint.
A greeenwich-i középidő Greenwich csillagvizsgálójában született meg 1675-ben. Greenwich Londontól nem messze található. És mivel a briteknél van nyári időszámítás, ezért az óráikat egy órával előrébb állítják az országban ők is, így tulajdonképpen az eredeti greenwich-i középidőhöz képest egy órával többet mutatnak az órák egész nyáron ott is.
2. A világ időzónák nélkül is működött, de nehezebben.
Mielőtt megszületett a greenwich-i középidő, úgy mérték az időt, hogy felnéztek az égre, és a Nap állásából kikövetkeztették, hogy nagyjából milyen napszak lehet, mennyi idő van még a következő napszakba lépésig. Ahol már számokban mérték az időt, ott pedig nem volt túl nagy különbség egyes régiók között, így a szárazföldi utazás során keletkezett idődifferenciák elhanyagolhatóak voltak. A kommunikáció és a közlekedés fejlődése érdekében azonban mégis szükség volt a szabványosításra.
3. A Nap délben van a legmagasabban.
Körülbelül. Majdnem. De nem. Kínában mondjuk nem. Körülbelül 240 km van Kína keleti és nyugati határai között, mégis az egész ország egy időzónában működik. Ez azt jelenti, hogy nyugati délután 3-kor lesz a legmagasabb pontján a Nap, míg keleten pedig délelőtt 11-kor már tetőzik.
4. Könnyebb lenne csak egy időzónával?
A föld óránként 15 fokot fordul, ezért is van, hogy Földünkön 24 időzóna van, ugyanis 15 x 24 teszi ki a 360 fokos földkerekségünket. Mindegyik zóna országai egy órával korábbra állítja az óráit, mint az előző zóna országai. Ezért lehetséges az, hogy majdnem mindenhol délben tetőzik a Nap. Kivétel persze Kína, ahogyan fentebb olvashattad, mivel Kínát nem érdekli az időzóna határa, ő csak a saját földrajzi határával foglalkozik, ha időzóna kiválasztásáról van szó.
Az is érdekes, hogy míg általában minden országban a reggel kilenc óra nappalt jelent, míg este tíz órakor minden bizonnyal már sötét lesz, a skandináv országok északi részén ez nem így van: ott fél év világosság és fél év sötétség van.
5. Sok országban nincs nyári időszámítás.
Sok dél-amerikai ország is közéjük tartozik, mint például Peru vagy Argentína, de az ázsiai országok között is van néhány: Japán, Kína, Indonézia, Thaiföld. A legtöbb afrikai országban sincs ilyen. Kivételt képez Egyiptom és Namíbia, Tunézia és Marokkó.
Míg a déli ausztrál tartományokban van nyári időszámítás, Northern Territoryban, Queenslandben és Western Australiaban nincs.
Boríótkép: Brett-art.com
