Majd 200 éve jelent meg először nyomtatásban – az Auróra című folyóiratban – a magyar nemzeti himnusz. Kölcsey Ferenc Himnusz (Hymnus) című költeményét 1823. január 22-én fejezte be, azonban csak 6 évvel később olvashatta a nagyközönség. Milyen lehetett az ember a mű mögött, amit ma mindenki ismer?!
Január 22-e a magyar kultúra napja!
Ez az a nap, amikor Kölcsey befejezte ismert művét! Így minden évben, ezen a napon előtérbe kerül a magyar nemzet himnusza, miközben annak írójáról keveset tudunk!
Mi az, amit nem tanítanak Kölcsey Ferencről? Az embert magát, kevésbé ismerjük a nagyon is ismert mű mögött!
Kép: maszol.ro
1. A honfoglalás koráig vezette vissza családfáját
A honfoglalás idején a hét magyar vezér egyike, Und, megtelepedik a Felsőtisza vidékén. A hagyomány szerint az ő törzséből származik a Kölcsey-nemzetség.
2. Gyermekként veszítette el a szüleit és egyik szemének világát
Apja halálakor hat éves volt, anyja halálakor csak tizenkettő. Öt testvére volt. A himlőnek köszönhetően gyermekkorában vakult meg a bal szemére! Ettől még magányosabb lett.
3. Mondhatni, hogy társtalanul nőtt fel
A debreceni református kollégiumban tanult 13 évig, de azt soha nem tudta megszeretni.
A tanárok komorsága, a tanulók szilajsága, az iskolai élet sivársága elkedvetlenítették. Félénk viselkedése, mélabús természete, egyre jobban fokozódó olvasókedve elkülönítették diáktársaitól.
4. Csodálta a görög és római hősöket, ókori klasszikusokat olvasott
Latin olvasmányainak hatása alatt a görög államférfiakról ábrándozik; kedves játéka, hogy Akropolist épít homokból és szónoklattal dicsőíti csodált hőseit.
5. Kazinczy Ferenc hatására kiválóan megtanult görögül
Kedves öcsémuram még esztendeig lesz Debrecenben. Az Istenért, tanuljon meg azalatt görögül, de ne félig! – írta neki Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás egyik vezéralakja, akit mesterének tekintett.
E mellett kiválóan tudott latinul (anyanyelvi szinten), olvasott még németül és franciául is.
6. Érzékeny lelkű költő volt
Csekei birtokán, annak magányában írja meg a Himnuszt 1823-ban.
Nekem a sors – írja Kazinczy Ferencnek – csapongó fantáziával vérző keblet adott együtt. Szenvedek én, mint senki itt körülem nem szenved; egy szó, egy tekintet, egy távol sejdítés lever engem s nemsokára elemésztődöm én.
7. Öccsének özvegyét és árváját magához veszi
Csekei birtokát egyedül gondozza. Öccsének halálát követően kerül hozzá, anyjával együtt Kölcsey Kálmán, akinek szellemi örökségül írja a Parainesist.
Nemzeti himnusz
A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (1989-ben iktatták törvénybe.)
Himnusz kézirata és kottája
Erkel Ferenc 1844-ben zenésíti meg Kölcsey Himnuszát, ebben az évben nyarán mutatják be először a pesti Nemzeti Színházban.
Az 1988-ban alakult Kölcsey Társaság célja, hogy Kölcsey Ferenc és műve élénken éljen a köztudatban, különösen a Himnusz kultuszának fenntartását és annak elmélyítését tartják fontosnak.
A Himnuszt már az általános iskolás tankönyveben is megtaláljuk, s bár értelmezni ekkor még nagyon nehéz, érdemes időt és energiát fordítani rá! Nemcsak az ismerete tesz minket magyarrá, hanem befogadása, megismerése is erősíti nemzeti tudatunkat.
Olvassátok el korábbi cikkünket is! 7 dolog, amit nem tudtál a Himnuszról címmel!
Forrás: Magyar irodalomtörténet
Kiemelt kép: Varga György/MTI
