Hétfő, péntek, szombat – Miért pont így hívjuk őket?
Sose gondoltad még, hogy milyen furcsa neve van a hét napjainak? Pedig mindegyik név mögött rejtőzik egy történet! Íme néhány érdekesség, amit valószínűleg nem tudtál:
Hétfő – a „fő” nap?
A hétfő szó eredete egyszerű: azt jelenti, hogy „a hét feje” vagy „első napja”, ugyanis régen ezzel indult a hét. Magyarul tehát szó szerint „a hét feje”.
Kedd, szerda – avagy középen vagyunk
A „kedd” szó a magyar „kettedik” szóból jön, ami azt jelenti: „második nap”. A szerda pedig a „szer” szóból ered, ami régen azt jelentette: „közép”. A hét közepén van, ezért kapta ezt a nevet.
Csütörtök – és az ősi magyar számnév
A csütörtök név régi magyar gyökere a „csüt” szó, ami „negyedik” jelentéssel bír. Azért, mert ez volt a hét negyedik napja. Szóval valójában egyszerűen azt jelenti: „negyedik nap”.
Péntek, szombat – már nemzetközibbek vagyunk!
A péntek szó a régi magyar „öt” szóból alakult ki, míg a szombat héber eredetű: a „sabbat” pihenőnapot jelent. Ez mutatja, hogy bizonyos napneveink már nemzetközi eredetűek is lehetnek.
Vasárnap – a vásár napja
A vasárnap eredete a „vásár napja”, mivel régen ezen a napon tartották a vásárokat. Ma már persze inkább pihenünk ilyenkor, de a név megmaradt.
Szóval legközelebb, ha hétfőn reggel nehezen kelsz fel, legalábbb arra gondolj, hogy ez a „hét feje” – és csak túl kell élni valahogy, hogy a vásárnapig juss!
