Pataki Dorina a harmadik helyet szerezte meg az Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokversenyen. A versenyről, beszédéről, terveiről kérdezte a DunakesziPost a középiskolás lányt!
Dorina azt is megosztotta velük, hogy szerinte van-e igény a fiatalok körében a mélyebb témákat is érintő, hosszabb vitákra.
Gratulálunk a szép eredményhez! Mi inspirált versenybeszéded megírásakor?
Eléggé általános témát kaptunk, lényegében a barátságot, emiatt egyszerre volt könnyű és nehéz feldolgozni. Nyilván merítettem a saját életemből, a saját barátaimból, hiszen az idézet mondanivalójával könnyű volt azonosulni, ismerős probléma számomra is a segítségkérés nehézsége. Ennek ellenére szerettem volna a beszédet olyanná tenni, hogy mindenki láthassa benne kicsit a saját gondolatait is. Ezért is próbáltam több felől megközelíteni a témát, nemcsak a személyes tapasztalataimból.
A gondolat, hogy mindannyian valaha megismert emberek szokásaiból állunk, már sokszor szembejött velem, például az interneten.
Mivel nagyon tetszett és közel áll hozzám, a barátsághoz kapcsolódó idézet láttán egyből arra gondoltam, hogy ezt bele szeretném fűzni.
Mi volt a legnehezebb része a pályázatnak?
A téma kiszámíthatatlansága. Megnéztük régebbi versenyek témáit, ezért volt egy eléggé halvány ötletem arról, hogy milyet adhatnak, de nyilván végtelen lehetőség, irány van ebben. A tanárom sokszor azzal nyugtatott, hogy nem feltétlenül a beszéd témája, mondanivalója a legfontosabb szempont. Inkább az előadásmódot figyelik.
De mégis, a téma olyan dolog, amin az egész beszéd elcsúszhat. Az első és a harmadik fordulóban az idézetet többféleképpen lehetett értelmezni, ezért nehezebb volt felépíteni a beszéd tartalmát. A második beszédemet ezért is éreztem talán a legjobbnak, mert az ott megadott konkrétabb téma könnyebbé tette, hogy jobban koncentráljak a szükséges stílusbeli elemekre, nem kellett sokat időznöm magán a gondolatmeneten.
Szerinted mitől jó egy beszéd?
Az egyik legfontosabb dolog, amit a versenyre készülés során tanultam, a személyes kapcsolat kialakítása volt a hallgatósággal. Úgy gondolom, azzal lehet a legjobban megnyerni valaki érdeklődését és szimpátiáját. Nagyon erős és hasznos módszer. Ez az a szempont, ami mindig a fejemben volt a beszédek írása közben, mert egyrészt tetszik, másrészt például én is közelebb éreztem magam tőle a közönséghez. Még akkor is, ha jelen esetben az csak a telefonom volt.
Személy szerint nekem jobban tetszenek a természetes, közvetlen beszélgetés hatású beszédek, könnyebb megérteni a mondanivalójukat, mert inkább azon van a hangsúly, mint az előadásmódon. Persze ez teljesen emberfüggő: van, akit pont a fennköltebb stílus nyer meg, és bizonyos szituációkban jobban is működik, segít befogadni az elmondott információt.
Szerintem a természetesebb beszédek az ember agyára hatnak jobban, a drámaiabbak pedig a szívére.
A te korosztályodban mennyire van igény olyan vitákra, beszélgetésekre, melyek mélyebb témákat is érintenek, és hosszabban ki tudod bennük fejteni a gondolataidat?
Szerintem abszolút van rá igény és szükség is. Én mindig is szerettem vitázni, véleményt nyilvánítani és hosszasan kifejteni egy-egy témát. Számomra kifejezetten érdekes kielemezni vagy kivesézni dolgokat.
Hiszem, hogy akár iskolában, akár csak egymás között, vagy a szülőkkel például a kulturált viták és beszélgetések nagyon-nagyon jó hatással vannak ránk sok szempontból.
Ösztönöznek arra, hogy nyitottak legyünk, hogy meghallgassuk mások véleményét. Megmutatják, hogy rengeteget lehet tanulni társainktól, nem feltétlenül kell ezeknek az embereknek felnőtteknek, tanároknak, tudósoknak lenniük.
A kommunikációt is nagy mértékben fejleszti, ami pedig mindenképp szükséges az élet minden terén. Ezek a mindennapi témákban is érvényesülnek, viszont a mélyebb témákkal a világról és mások személyiségéről is rengeteget tanulhatunk. Enélkül szerintem rengeteg ember csorba képet alkot a világról, mire felnőtté válik.
Én úgy látom, hogy ez a generáció nagyon érdeklődő és nyitott. Ezért is fontos, hogy adjanak lehetőséget arra, hogy beszélhessünk nyíltan komolyabb témákról. Szerintem a fiatalabb korosztályra különösen jellemző, hogy nagyon értékeli, ha meghallják a hangját és a véleményét.
Van-e kedvenc beszéded híres történelmi személyiségtől, celebritástól, zenésztől, bárkitől, ami inspirál?
Megmondom őszintén, nincsen. Biztosan láttam már olyan TEDx talkot, híres embert beszélni, vagy egy filmben egy olyan jelenetet, ami megnyert, de nem tudnék most megnevezni egyet sem. Tisztában vagyok az ismertebbekkel, amelyekkel mindenki, mondjuk a „Van egy álmom”-mal, de a verseny előtt nem állt hozzám olyan közel a szónoklatok világa, hogy tudatosan hallgassak beszédeket.
Hogyan képzeled el a jövődet? Érdekel a kommunikációs szakma?
Nincs sok elképzelésem egyelőre még a jövőmmel kapcsolatban, még a reál és a humán irányzatok között sem döntöttem teljesen. Sok dolog tetszik, talán pont ezért nem tudok konkrét irányzatot választani, de persze még van időm eldönteni. Érdekel a többi között a kommunikáció és a hozzá hasonló dolgok, de érdekel a politika és a gazdaság is például. Ettől függetlenül egyáltalán nem mondanám, hogy biztosan ezekkel is fogok majd foglalkozni.
A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tanulóját Veres Katalin és Reményi Edina készítették fel.
