Legtöbben, ha meghalljuk a macskás nő kifejezést, egyből egy magában beszélő, macskaalom-szagú hóbortos öreglányra asszociálunk, aki ártatlan járókelőket dobál kedvenceivel. Pedig a történelem legsikeresebb női között is találhatunk úgynevezett „cat lady-ket”, akik munkásságát nyávogó szőrpamacsok asszisztálták.
Cica, a hároméves házi cirmosom, mintha csak megérezte volna, hogy az ő „népe” kerül szóba, egyből az ölembe telepedett, és hangos dorombolással egybekötve figyelte, kik is voltak történelmi macskatársainak híres gazdái. Oké, az is megeshet, hogy a nyakláncom ellen indított spontán vadászata jobban lekötötte. De nézzük a közismert cat lady-k listáját!
Vivien Leigh, angol színésznő, az 1939-es Elfújta a szél adaptációjának sztárja számos macska tulajdonosa volt élete során, abszolút kedvencei pedig a sziámi cicák voltak. Az első sziámi, melyet férjétől, Laurence Oliviertől kapott ajándékba a New Boy nevet viselte. De nemcsak ezt, hanem egy különleges, csak neki készített nyakörvet is, amely Leigh rengeteg fotóján feltűnik. Legkedvesebb szőrpamacsa azonban nem New Boy volt, hanem az őt követő Poo Jones, akit szinte mindenhová magával vitt.
Clara Barton, a híres nővér, egyben a Vöröskereszt megalapítója nagy állatbarát volt, különösen a macskaféléké. A polgárháború ideje alatt Barton önzetlen munkájával kiérdemelte a „Csatatér Angyala” címet, Schuyler Colfax amerikai szenátor pedig hálája jeléül egy kiscicát ajándékozott neki. Ez a cica vált legkedvesebb állatkájává, és egészen 17 éven át volt a társa. Barton egy barátja le is festette a négylábút, portréja pedig máig Barton marylandi házának falán lóg.
Charlotte, Emily és Anne Bronte, a híres író nővérek nem csupán az irodalom szeretetén, de a cirmosokéin is osztoztak. A macskák alakja számos Bronte regényben feltűnt, úgy mint az Agnes Grey vagy éppen az Üvöltő szelek lapjain. Emily még egy francia esszét is írt Le Chat címmel, amelyben megvédte a négylábúakat azoktól, akik önző és kegyetlen állatoknak titulálták őket. Érvei között felhozta, hogy e négylábúak tulajdonságai igen hasonlatosak az emberekéihez, de a ő önzőségük még mindig pozitívabb jellemvonás, mint az emberi képmutatás.
Florance Nightingale, a modern ápolás megalapítója új szintekre emelte a cat lady kifejezést. Állítása szerint a macskák sokkal több érzelmet és szimpátiát tudnak kifejezni, mint az emberek – ezért inkább a purrogó szőrpamacsokkal vette körbe magát, akár 17-tel is egyszerre. Nightingale odaadó szeretetét jelezte, hogy cicái kínai tálakból falatozhatták speciálisan elkészített ételüket egyenesen a nappaliból. Az ápolónő macskaszeretetének nyomai még ma is fellelhetők a fennmaradt levelein ékeskedő tappancsnyomok formájában.
Luisa May Alcott írónő macskaimádata kitűnt írásaiból is. Kisasszonyok című művében a March testvérek kedvenc háziállata egy cica volt, sőt még egy verset is találhatunk a könyvben, mely az imádott négylábúaknak íródott.
Harriet Beecher Stowe, a Tamás bátya kunyhójának szerzője sem tudott meglenni máltai cicája nélkül, akit férjéről, Calvin-ről nevezett el. Egy barátja szerint e cirmos tette házukat otthonná. Szeretetüket bizonyítja, hogy Stowe írás közben még azt is megengedte kedvencének, hogy az a vállára ülve figyelje az alkotás folyamatát. Amikor Stowe és a férje költözni kényszerültek, a cicát barátjukra hagyták, így a szintén író Warner novelláinak főhősévé válhatott a hőn szeretett Calvin cica.
Forrás: mentalfloss.com, pinterest.com
