Eljutottál addig a pároddal, hogy egy új szintre lépjen a kapcsolatotok. Megtörtént az első. Legszívesebben világgá kürtölnéd a szerelmeteket, de vajon a szüleidnek is olyan könnyen elmondanád, mint a legjobb barátodnak?
Egy apuka büszke a fiára, ha elvesztette a szüzességét, de ha a lánya tesz ilyet, legszívesebben megölné a srácot. Egy anyuka szívesen végighallgatja a lánya mesélését, örül, hogy ilyen nagyra nőtt, de féltékeny lesz, ha a fia más nőt is beenged az életébe. Persze ezek nem törvényszerű dolgok, de általában így van. Kisebb koromban megkérdeztem anyukámat, hogy majd elmondjam-e, ha megtörténik. Azt mondta, ez az én döntésem. Végül, amikor oda jutottam, elmondtam. Kicsit meglepődött, pedig már hónapok óta jártam a barátommal. De természetesen nem csinált balhét. Apukámnak nem mondtam el soha, de azóta nyilván rájött, hogy túl vagyok rajta.
Te ismered a szüleidet, te tudod, milyen viszonyban állsz velük és mit szólnának. Van olyan ismerősöm, aki még előtte megbeszélte az anyukájával, hogy lassacskán ott tartanak, úgyhogy hamarosan meg fog történni. Olyat is ismerek, aki sosem vallotta be.
Attól is függ, mikor veszíted el. Ha már nagykorú vagy, akkor már semmi közük a szüleidnek hozzá és ha megtudják, biztos, hogy nem akadnak ki. Ha 16-17 évesen kerül rá sor, az elég megosztó. Van, aki szerint ez is korai és van, aki úgy vélekedik, teljesen ideális kor. Ha 14-15 körül vagy és esetleg nem is jársz túl régóta a pároddal, csak akkor mondd el nekik, ha úgy érzed, támogatnának.
Ha elmondod és feltesznek pár kérdést, biztos köztük szerepel, hogy védekeztetek-e. Intézd úgy, hogy őszintén tudd mondani: igen, persze, természetesen. Sőt, ha van rá mód, olyannal csináld, akivel később sem fogod megbánni.
