Június utolsó hetének tanára Farkas Zoltánné, a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola kémiatanára. A tanárnőt kérdeztük többek között arról, hogy vajon mi váltja ki az ellenszenvet a kémiával szemben a diákok körében, illetve azt is megtudtuk, hogy mennyire szeretnek kísérletezni a diákok.
Mennyire könnyű vagy nehéz egy művészeti szakközépiskolában egy reáltantárgyat tanítani?
Már harmadik éve tanítok kémiát a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában. Mivel a diákok döntő többsége, az iskola jelenlegi profilja miatt humán beállítottságú a reáltárgyak oktatása nem kis kihívást jelent. Heti egy órában tanulnak kémiát, ami nagyon kevés ahhoz, hogy tágítsuk az ismereteket, hiszen sokaknak az általános iskolai tudásuk is igen gyérnek mondható. Azonban mindig vannak lelkes és szorgalmas gyerekek is. Az alapvető feladatomnak mindig azt tekintem, hogy közelítsük egymáshoz a világról való nézeteinket. Ez kölcsönös toleranciát igényel. Tudomásul kell venni, hogy nagy valószínűséggel nem közülük fog kikerülni egy Nobel-díjas kémikus vagy esetleg fizikus.
Ön szerint mi váltja ki a kémia iránti ellenszenvet a diákokban?
Az első kérdésre való válaszomban már utaltam az általános iskolára. Gyakorló szülőként látom, hogy a hetedik osztályban nyakukba zúdított négy reáltárgy befogadása nagyon nehéz. Én úgy látom, hogy nem érettek még hozzá szellemileg. Majd ezen két év alatt egészen széles spektrumot kell bemutatni, megtanítani, megértetni a gyerekekkel, amiben nagyon sokan elvesznek. Így, amikor már én találkozom velük, többségben újra hitet kell adnom nekik ahhoz, hogy a kémia igenis egy szép, érdekes tantárgy, csak közelítsük meg másként.
Egy osztályban átlagosan hányan szoktak kémiából érettségizni az Önök iskolájában?
Nagyon ritka a kémiaérettségi. Most éppen van egy drámás tanítványom, aki számot adni a kémiatudásáról.
Került már kínos helyzetbe egy diákjával? Ha igen, mi volt a szituáció?
Nem kerültem még ilyen helyzetbe. Az azonban biztos, hogy a tanítás során csak megerősítettem magamban azt a gondolatot, hogy ne ítélj első látásra, mindig a dolgok mögé kell nézni.
A diákokat általában érdeklik a kísérletek? Ők maguk szeretnek kísérletezni?
Nagyon szeretnének kísérletezni. A személyes tapasztalatok pedig sokkal kézzelfoghatóbbak, mint esetleg a tanár szava vagy a tankönyv ábrái.
A diákjai viccelték már meg Önt valahogyan?
Nos, viccelni sem vicceltek meg, de meglepetéseket mindig tudnak nekem okozni.
