Nyíregyháza és a nyíregyháziak nem sokkal a levert Szabadságharc után minden évben megemlékeztek és megemlékeznek e jeles történelmi eseményről. 1880-tól a Nyírvidék hetilap is tudósított az ünnepségről. A pénteki napon nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, a Takarékpalotával szemben.
Az itt élő emberek mindig is magukénak érezték a forradalom vívmányait. Kossuth Lajost 1888-ban a város díszpolgárává választották, majd 1890-ben egy alapítványt is elneveztek róla. Kossuth a nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért, a polgári szabadságjogok biztosításáért szóló küzdelmek egyik legnagyobb alakja volt.
Nyíregyházán a városháza előtti teret 1910 őszén Kossuth Lajosról nevezték el, s rá két évre szobrot is állítottak tiszteletére. A városban már 13-án elkezdődtek a megemlékezések és koszorúzások az oktatási intézmények és civil szervezetek aktív részvételével. Irányi Dániel, Hatzel Márton, Petőfi Sándor csak néhány személy, akikre megemlékezett a megyeszékhely. “Egy megemlékezés azért nem lenne elég, mert ez a város és az itt lakók olyan áldozatot hoztak, olyan hazaszeretet és tenni akarás volt bennük, amikre a mai napig büszkék lehetünk” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.
Március 15-e ma is a nemzet erejére, szabadságára és hazaszeretetére emlékeztet mindenkit. Ez az erő még ma is segít minket, hogy a jelenkor kihívásaira megtaláljuk a megoldásokat, és legyen elég hitünk és bátorságunk ahhoz, hogy előrevigyük az ügyeinket. A béke és a szabadságunk olyan kincseink, melyeket minden körülmények között megóvnunk és megbecsülnünk szükséges.
A megemlékezés után a Kossuth-gimnázium adott ünnepi műsort „Az 1848. évben” címmel, végül a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar zenei kíséretével a város vezetői és a megjelent szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.
