Még a nyáron hallhattatok először Lauráról, arról a magyar lányról, aki ösztöndíjjal kosarazik Amerikában. Laura a karácsonyra sem tért haza, ezt az ünnepi időszakot is a tengerentúlon töltötte. Hogy hogyan, azt billentyűzetet ragadva, kérdéseinkre válaszolván maga meséli el a vele készített interjúban.
1. Milyen egy igazi amerikai karácsony? Hogyan ünnepeltél Amerikában?
Igazából a leglátványosabb különbség, hogy nekik 24-e nem ünnep. Az ajándékozás és az eszem-iszom 25-én kezdődik, és 26-án már nyitva is vannak az üzletek. Amerikában a legnagyobb családi ünnep egyébként a Thanks Giving, azaz a hálaadás novemberben. Mindkét ünnepet Kentuckyban töltöttem, a középiskolai tanévemben megszeretett befogadó családomnál.
A hangulatról nehezen írok, mert jobb volna otthon. Azért itt is mindenki örömködik, de én egy erősen vallásos családnál vagyok, ahol a családfő egy kis egyház vezetője, így az otthoninál mindenképp több az áhítat. Az azonban aranyos volt, hogy a kedvemért nem 25-én, hanem már 24-en este megvolt az ajándékozás, persze az itteni gyerekek nagy örömére. Azon is nagyon meghatódtam, hogy a karácsonyi desszert egy piros-fehér-zöld színű édesség volt.
Most is, mint minden karácsonykor igazi amerikai étel került az asztalra. Kentucky a kukorica hazája. Tehát a tányéron ilyenkor van kukorica, kukoricachips, spárga, paradicsomos bab és persze krumplipüré, no és hús.
A gyerekeket itt is túlajándékozzák. Láthatóan még a közepes életszínvonalú családoknak is sokkal több pénzük van, mint az otthoniaknak, így mindenféle feleslegesnek tűnő dolgokat vesznek nekik. A család nyolcéves unokája például kapott egy sageway-re emlékeztető járgányt, amellyel fel-le lehet rohangálni a lakásban. Mint egy keresztbe fordított elektromos gördeszka. Csillog-villog.
Természetesen karácsonyfa is van, ami viszont minden családnál műfenyő.
2. Megajándékoztátok egymást a csapattársaiddal?
Olyan nincs, mint otthon, hogy húzunk és azt ajándékozzuk meg. Talán majd bevezetem. Azonban a karácsony előtti utolsó meccsen mielőtt befutottunk a pályára a szokásos fogadalom így hangzott:
„Hajtsunk azokért, akiket egy óceán választ el szeretteitől és nem tudnak otthon karácsonyozni!”
Nagyon jól esett, hogy így gondoltak rám! Egyébként a szünetben is rendesek voltak, többen is felhívtak telefonon.
3. Mivel töltötted a hatnapos szünetedet?
Az egész szüntet Kentuckyban töltöttem. Az ünneplés mellett találkoztam a volt középiskolai barátnőimmel. Természetesen shoppingolni is „kellett menni”.
Ez itt tényleg egy program. Otthon sokan csak jobb híján mennek a plázákba lődörögni, de itt komoly terveket készítenek. Listákat állítanak össze a meglátogatandó üzletekről. Na és ilyenkor összeszednek egy csomó kupont is. Vannak kimondott kuponfüzetek, abban tárolják az olykor még 50%-os kedvezményt adó cetliket.
Amúgy többnyire csak 5-20 százalékot adnak, amit amúgy is megkapnának, tipikus vevőcsalogató dolgok ezek, mert az amerikaiak tényleg nem tudják megállni, hogy ne vegyenek még valami mást is.
Amúgy elmentünk még Indianába is, itt lakik az amerikai anyuka 90 év feletti édesanyja is.
Voltam még a volt középiskolai csapatom meccsén is, és persze az aktív kosárlabdázás sem maradt ki, ezúttal ugróasztalos kosárpályán.
4. Amerikában szokás újévi fogadalmat tenni? Te teszel?
Itthon sem tettem soha, így Amerikában sem teszek, de ha a sportra kérdezel rá, akkor szeretném, ha a csapatom jobb helyen végezne, mint tavaly. Eddig jobban állunk, de most jönnek a konferenciánkon (bajnokság) belül kemény ellenfelek is. Idén 4 csapat tűnik nagyon jónak, azok közül az egyiket már legyőztük. Az edző azt mondta, hogy az első 6-ban szeretne végezni, de tudom, hogy a négyes döntőbe vágyik. Azon leszek én is.
Milyen vizsgákat kell tenned az iskolában? Hogyan osztályoznak ott? Mikor lesz ez esedékes?
Az én egyetememen (és úgy tudom, hogy legtöbben) egy hét vizsgaidőszak van. Ekkor kell az ún. Final Exam-eket letenni, ami mindig írásbeli vizsgát jelent. Ezt már letudtam. Amerikában a félévi jegyeket az évközi projektekre, felmérőkre, szóbeli vizsgákra (ezek inkább előadások) és a már említett fél év végi záródolgozatra kapjuk. Mindegyik tantárgyra 5-öst (Amerikában A-t) kaptam. Minden félév végén kiszámolják az átlagot, ami itt nagyon fontos az ösztöndíj ésa következő félévi „munkarend” megállapításánál. Ezt az átlagot hívják GPA-nek, ami bonyolultnak tűnő számítás alapján max. 4.0. Az én átlagom most 4.0 lett, ez kitűnőnek felel meg. Érdekesség, hogy ezt először az edzőm tudja meg, hiszen az ő javaslatára kaptam teljes ösztöndíjat, így lényegében ő felel a sport és tanulmányi eredményeimért is. Ráadásul a csapatnak is teljesíteni kell egy minimum tanulmányi átlagot, így jól jött az én magas GPA-m. A GPA-nek ezeken túl azért van még jelentősége, mert az iskola elvégzése után egy állásinterjún ezt nézik meg először.
Nem mindegy, hogy bukdácsoltál, vagy kitűnő voltál.
A karácsonyi és szilveszteri étkezések miatt nem nehéz visszaállni a pályára, vagy eleve vigyázol arra, hogy ne vidd túlzásba az ünnepi lakomákat?
Azért most az ünnepek alatt ettem rendesen, de nem gondolom, hogy nagyon túlzásba vittem volna. Az egyetemen odafigyelünk, hogy mit és mennyit eszünk, ezt a csapatnál ellenőrzik is. Mikor elkezdődött a szezon, mindenkit megmértek és feljegyzéseket készítettek mindenkiről. Mielőtt eljöttünk téli szünetre, ami a sport szempontjából csak egy hét, ismét mérlegeltünk. Az adatok alapján mindenkinek megmondták, hogy mennyit ehet. Én 3 fontot, kb másfél kilót, fogytam augusztus óta, tehát nem kaptam külön utasítást. A pályára való visszaállás nem is a túlzott étkezés miatt lesz nehéz, hanem inkább a szünet miatt. De a következő meccsre azért lesz alkalmunk ráhangolódni, hiszen előtte lesznek edzések.
Ami érdekesség, hogy 31-én is lesz meccsünk idegenben, így valószínű, hogy az éjfélt valahol az úton hazafelé a buszban a csapattársaimmal ünneplem.
