Ahogyan a meleg, úgy a bogarak is megszaporodnak, és legnagyobb bosszúságunkra a méhek is. Szegények sokat tesznek értünk, szeretnünk is kéne őket emiatt, de szégyenszemre, ha én meghallom a zümmögést, pánikszerűen keresem az állatot és kínos vinnyogások közepette menekülök, amilyen messze csak lehet. Ha veled ez nem így van, akkor szuper, de mégis óvatosan kell bánni ezekkel a lényekkel, mert ha megcsípnek, az kellemetlen tud lenni.
Szögezzük le, hogy a méhek alapvetően nem támadnak, nem csípnek meg csak úgy, jókedvükben. Viszont, ha véletlenül rájuk dobsz egy újságot, beléjük tenyerelsz, rosszabb esetben belelépsz egybe, azt nem igazán csípik. Vagyis pont, hogy de.
A méh belehal a csípésbe, és a fullánkja is beleragadhat a bőrbe, ezért az első dolog, hogy megnézzük, hogy bennünk maradt-e. A fullánk mérget pumpál a bőrbe, ami csípés után egy percig is tarthat még, ezért próbáljuk meg rögtön kiszedni. A mérgen kívül egy bizonyos feromont is kibocsát a csípő méh szervezete, amely egy segélyhívásként értesíti a többi méhet a veszélyre. Ezért az legelső teendőnk, hogy ha több méh is van a közelben, hogy minél gyorsabban lelépünk a helyszínről, mielőtt a bosszúszomjas méhek a barátjuk segítségére sietnek. Ezt szó szerint is lehet venni, mert erősen agresszívvá válhatnak ilyenkor a társát védő állatok.
A méhcsípés nagyon tud fájni, emellett viszketni, ezért elsőként hideg borogatást tegyünk rá, vagy eresszünk a sebre hideg vizet, hogy enyhítse a tüneteket. A méreg savas kémhatása miatt próbáljuk lúgos anyaggal kezelni a csípés helyét. A viszketést mentolos krémmel, antihisztaminnal, vagy szteroidos krémmel lehet hatékonyan csökkenteni.
Ha erősebb fájdalmat, nehéz légzést, a testrész bedagadását, hányást, vagy hasgörcsöket érzékelünk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz, és így tegyünk, ha biztosan tudjuk, hogy allergiásak vagyunk a csípésre!
