Mióta világ a világ, a visszatérő lelkek körül forgó történetek sokakat töltenek el iszonyattal, és akadnak egyes helyek, amikről azt tartja a fáma, hogy kísértettanyák. Cikksorozatunk első részében az Amerikai Egyesült Államok legijesztőbb látványosságai a főszerep!
A Birminghamben található Floss kohó sokak megélhetését jelentette, ám ahogy azt sejteni lehet, az acélgyártásra szakosodott üzemben kemény, és néha igencsak rövid volt a munkások élete. Egy rossz lépés, és az ember máris a fortyogó fémmasszában találta magát, ahol aztán teste nyom nélkül elégett. Ha hinni lehet a helyi legendáknak, az 1900-as évek elején legveszélyesebbnek számító esti műszak felügyelője az alárendeltjei által rettegett-gyűlölt JamesWormwood volt. A salakot és más, nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket is jelentő Slag gúnynéven emlegetett férfit fikarcnyit sem izgatták a rossz körülmények. Utasításai miatt az évek során negyvenhét, jellemzően koldusszegény munkás ért idő előtti véget. 1906-ban végül Wormwood-ot is utolérte a sors keze: pont úgy végezte, mint a lényegében halálba küldött páriák – de velük szemben ő állítólag nem lelt örök nyugalomra. Agresszív, bárkire rátámadó szelleme rendszeresen hallat magáról – már ha igazak a beszámolók.
A Pennsylvaniában található Eastern State fegyháztól akkor is a hideg rázná ki az embert, ha nem lenne tisztában annak szörnyű múltjával. 1829 és 1913 között ugyanis az ide bezárt bűnözőket azzal próbálták meg jó útra terelni, hogy őrzőiken kívül senkivel sem találkozhattak. Életük ezért az ő nem éppen baráti látogatásaikat leszámítva teljes magányban telt: a magas falak miatt még az udvaron, sétálás, vagy testgyakorlás közben sem tudtak egy jó szót váltani senkivel. Ez többek idegét is megviselte. Nem is csoda, hogy a turisták gyakran számolnak be arról, hogy eszelős kacaj tölti be a cellákat, és sűrűn előfordulnak kisebb-nagyobb, nehezen megmagyarázható, paranormális események.
Magától értetődik, hogy azok, akik kapcsolatba akarnak lépni a túlvilággal, gyakran fordulnak meg temetőkben. Legnépszerűbb célpontjuk a New Orleans-ban található St. Louis temető – pontosabban, annak 1789 óta működő része. Az élénk-vidám város számos illusztris alakjának végső nyughelyéül szolgáló kripták között bolyongva még a kevésbé babonásak is hajlamosak felülbírálni a kísértetek létezését tagadó világnézetüket. Pláne, ha esetleg Halloween éjszakáján tévednek arrafelé.
Zárásként, hátborzongató barangolásunk aligha lenne teljes a Trans-Allegheny elmegyógyintézet nélkül. A kapuit 1864-ben megnyitó szanatóriumot eredetileg úgy tervezték, hogy kétszázötven, gondozásra-ápolásra szoruló beteget láthassanak el benne. Ám 1950-ben nem kevesebb, mint kétezer-négyszáz beutalt senyvedett a falak között, és még a nyolcvanas években is bevett szokásnak számított, hogy a nehezen kezelhető eseteket ketrecekbe zárták. Az 1994-ben bezáratott tébolyda ma a szellemrajongók egyik közkedvelt vadászterepe, mert elmondásuk szerint számos, nyomorultul kimúlt egykori beutalt bolyong az épületben.
Ezzel cikkünk első részének végére értünk. A következő epizódban Európa legrémisztőbb helyeié lesz a főszerep!
Kiemelt fotó: Amy’s Crypt
