Ezt nézed:  / Divat/Életmód / Hírek / Vámpírfog és cicafarok – mi lett a halottak napjából?

Vámpírfog és cicafarok – mi lett a halottak napjából?

Az 1800-as évektől az ezredfordulóig a Mindenszentek ünnepe Magyarországon egyenlő volt a gyertyagyújtással, koszorúfektetéssel, csendes főhajtásokkal és nosztalgikus szomorúsággal. Bár a hagyományt nem hagyta el a magyar családok legtöbbje, ezzel párhuzamosan megjelent – és megszilárduló félben van – egy újfajta tradíció: a halloween. Értsd jól: party ezerrel extrém ruhákban.

 

Az őrület október utolsó napján történik meg. Mindenki művérrel, állig lógó gumiprotkókkal, lila parókában, lőtt sebesre maszkot arccal, zombiként nyomja valami szórakozóhelyen. Azt, hogy mitől menő ez a buli szett és hogy miért szexi egy vámpírlány, mindenki maga ítélje meg. Mi most utánajártunk annak, milyen halottak napi megemlékezések vannak a világban és hogyan változtatta meg pár ország szokásait a trend.

Eredet

A halloween egy ősi kelta hagyomány, amit eredetileg elsősorban az angolszász területeken tartottak meg, de később a globalizációnak, multikulturalizmusnak és a hihetetlen mértékű trendkövetési mániának köszönhetően gyakorlatilag az egész világon elterjedt. Az elnevezés szent embert jelent.

Mexikó

A mexikói halottak napja egy valamivel bizarrabb történet, mint a nálunk megszokott rituálék, hiszen itt nem csak megemlékeznek a halottakról, hanem meg is ajándékozzák őket. A gyerekeknek általában játékokat, a felnőtteknek pedig alkoholt tesznek a sírjára, főként tequilát. A hiedelmük szerint a virágok csupán arra szolgálnak, hogy a sírhoz csalogassák a halott szellemeket. Ilyenkor az asztalnál a halott családtagnak is megterítenek és kizárólag róla mesélnek anekdotákat.

Ebben az államban is elterjedt a beöltözős halloweeni hagyomány: a gyerekek halálhoz köthető jelmezeket vesznek magukra és a környékbeli házakat járva csokikat és egyéb édességeket kuncsorognak, és a „trick or treat!” felkiáltással motiválják a ház lakóit („adsz, vagy lesz kapsz!”), így többnyire kapnak is.

Szicília

Úgy fest, az itteni felnőttek egész másképp gondolkodnak. Nem a halottakat, hanem az élőket ajándékozzák meg: menetrend szerint meglepik gyermekeiket úgy, mintha mikulás lenne.

Kína

Kínában nyár végén van halottak napja. Korábban hatalmas rituális jelentőséggel bírt ez az esemény: ekkor jutott idő a sírok rendberakására, közös időtöltésre, hagyomány szerinti táncok eljárására. Ez ma már veszített erejéből, jelentőségéből, többnyire egy szünidei esemény csupán.

Kínában egyébként a temetéseken a halott van a középpontban. A hozzátartozók elsődleges célja, hogy ne lássa az elhunyt a szomorúságukat, hiszen az megnehezítené a távozását, éppen ezért tapsolnak és nevetnek a temetéseken.

Spanyolország

Minden évben megtartják a Don Juan Tenorio című színdarabot. Egyelőre zombik nélkül.

Csehország

Prágában valami egészen fura dolog zajlott az elmúlt években. Az európai kultúrában megszokott könnyekkel és fájdalommal teli életbúcsúztatás helyett egy latin-amerikai szokást hoztak be, a dia de los muertos-t, tehát a Koponya ünnepét avagy a Cukorkoponyák éjszakáját. Eszerint amikor a halottak visszatérnek, otthonosnak kell lennie a temetőknek, ezt úgy értik, hogy papírmasék, cukorkák és virágok várják őket – természetesen a prágai temetőkben nem uralkodott el ez a fesztiválhangulat, inkább csak a belváros tanúskodik arról, hogy – ki tudja meddig – ez a megemlékezés felkapott a cseh fővárosban.

Amerika

Amerikában nyilvánvalóan nagy népszerűsége van a beöltözős buliknak és a kopogtatós csoki koldulásnak. Itt egy kicsit tovább gondolták a dolgot és évente rendeznek egy New York’s Village Halloween nevű felvonulást New York Greenwich Village városrészében. Ez a másfél mérföldes kavalkád ötvenezer jelmezest mozgat meg, míg maga az ünnep az Egyesült Államok lakosságának több mint 80%-át.

Észak – Amerikában olyan kiemelt eseménnyé vált az ünnep, hogy a szülők már féltik kiengedni a gyerekeiket, hiszen az utcán rengeteg az autó és az ismeretlen járókelő, illetve a részeg. Továbbá pedig félnek attól is, hogyha a gyerekük olyan ajtónál kopogtat, ahol nem látják szívesen, mérgezett cukorkát fog kapni – bár ennek a félelemnek egyelőre nincs valós alapja.

Ausztrália

Bár az Egyesült Államokhoz képest még gyerekcipőben jár a halloweenezés, de azért minden évben szépen hozza be a lemaradást Sydney és Melbourne.

Afrika

Afrikában a halottak napja egy nagy tabu. Elsősorban a fehér emberekhez és a nyugati kultúrához kötik az ünnepet. Mivel a kontinensen még él a boszorkányüldözés hagyománya, így célszerű elkerülni, hogy valaki beöltözzön: könnyen megkergethetik ugyanis.

Japán

Japánban egész egyszerűen odavannak a halloweenért, hiszen lehet jókat enni, és furcsán öltözködni. Utóbbinak a lehetőségét ki is használják jócskán és nem csupán a konvencionális zombi- vámpír-denevér jelmezt láthatjuk a fiatalokon, hanem egészen elképesztő ruhacsodákat is.

Közel- Kelet

Bár halloween itt egyáltalán nincs, de vanegy ünnep, ami erősen hasonlít rá, szinte megfeleltethető neki. Ez a Grange’an, és a hasonlóság abban rejlik, hogy itt is járják a gyerekek a házakat, csoki, dió, mandula reményében, és itt is beöltöznek – csak éppen hagyományos viseletbe. A horrornak pedig semmi köze a megemlékezéshez.

Filmipar a félelemért

Természetesen a filmkészítők agyát is elborította a globalizációval olyan gyorsan terjedő halloween láz. A legjobb halloween-horrorként emlegetett filmek egyike a Trick or treat, ami az ominózus éjszakához fűződő legendákat eleveníti meg, például annak az öregúrnak a szenvedését, aki nem adott cukrot a gyerekeknek. A másik híres film, a Halloween – A rémület éjszakája egy sorozatgyilkos történetét öblögeti át az október végén sírjukból kikelő szellemekkel. De nem csak zombis, ultradarabolós, véres horrort gyártott a filmipar: a családok szórakoztatásáért felelős vígjátékokat is bele tudták tenni ebben a keretbe, lásd például a Zakkant Halloweent.

Az viszont biztos, hogy a Középsuli sztárjai is ünneplik a Halloweent.