A felvételiző diákok közel fele (47%) szeretne külföldön is tanulni, és tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzéssel (pl. ösztöndíjjal) utaznának külföldre – világított rá a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.
Tovább csökkent az állami ösztöndíjas képzést tervezők száma, az önköltséges képzést választók pedig már nemcsak szüleikre támaszkodnának, hanem növekvő mértékben szeretnének munkát vállalni tanulmányaik finanszírozásához.
A Budapesti Gazdasági Egyetem 1125, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon résztvevő diák bevonásával készítette el idén negyedik alkalommal kutatását, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és szakok között a felvételi előtt álló diákok. A BGE felmérése alapján folytatódó tendencia tavalyhoz képest, hogy tovább csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ez az arány 2013-ban még 87% volt, tavaly már csak 75%, idén pedig 72%. Ezzel párhuzamosan nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya – a három évvel ezelőtti 13%-ról 28%-ra.
Míg tavaly az önköltséges képzésre jelentkezők elsősorban a szülők segítségére támaszkodtak volna tanulmányaik finanszírozásában, idén már ugyanolyan mértékben (33%) jelölték meg a tanulás melletti munkavállalást. Diákhitelben továbbra is csak a megkérdezettek tizede gondolkodik, illetve 15% reméli azt, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átsorolhat állami ösztöndíjas képzésre.
A megkérdezett diákok majdnem fele (47%) szeretne külföldön is továbbtanulni, 19% a teljes tanulmányi idejét Magyarországon töltené; 34% viszont még nem határozott ebben a kérdésben.
A külföldön tanulni vágyók között a tavalyi adatokhoz képest a duplájára nőtt azon felvételizők száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el (14%), továbbá akik részképzéssel – például ösztöndíj, diákcsereprogram révén – utaznának külföldre (53%). Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a szakmai gyakorlatot tervezők száma (35%-ról 20%-ra).
A felvételizők több mint a fele számára a képzési terület elismertsége számít leginkább döntése meghozatalában (54%), másodsorban a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertsége
(36%), harmadsorban pedig az intézmény hírneve (33%). Kisebb mértékben játszik szerepet az intézmény földrajzi elhelyezkedése (22%), és a szülők, barátok véleménye (18%). Legkevésbé a felsőoktatással kapcsolatos elemzések és statisztikák, a diákok középiskolai tanárainak javaslatai, továbbá a reklámokban, hirdetésekben hallottak befolyásolják a felvételizőket.
Tavalyhoz képest idén tovább nőtt a bizonytalankodók száma: a válaszadók 38%-a néhány héttel a jelentkezési határidő előtt még nem is döntött arról, hova felvételizik, 32%-uk pedig csak nemrég jutott elhatározásra. Tudatosnak alig 14% nevezhető: ők azok, akik már egy éve tudják, hova adják be jelentkezésüket, és 16%-uk hozta meg néhány hónappal ezelőtt végleges döntését.
Foto:http://www.mtaloy.edu/
