Pénz, hírnév, csillogás – ezt látjuk a sztárokkal kapcsolatban. Sokuk esetében azonban felnőtt körülményeik kicsit sem hasonlítanak a gyermekkoriakra.
A nők öltözködését forradalmasító Coco Chanel 1883-ban született Franciaországban. Gyermekkorát nemcsak a szegénység, de a rideg körülmények is megnehezítették. Miután édesanyja tuberkulózisban meghalt, édesapja az Egyesült Államokba ment öt gyermekét hátrahagyva. Két fia munkába állt, három lánya pedig árvaházba került. A szigorú, otthonnak aligha nevezhető intézményt 18 évesen hagyhatta el (akkor még) Gabrielle Chanel. Ezután kezdett megismerkedni a varrással.
A világhírű Family Portrait című számában énekelte meg kislánykori fájdalmait Pink. Polgári nevén Alecia Beth Moore 9 éves volt, amikor szülei elváltak. Ez annyira megviselte őt, hogy egészen borzalmasan kezdett el viselkedni. Barátai szülei nem is szívesen engedték gyerekeiknek, hogy vele barátkozzanak. „Sokszor halálra rémítettem őket” – nyilatkozta egyszer az amerikai énekesnő. A kábítószert 12 évesen próbálta ki először, 15 évesen már ivott is. Azután hagyott fel az önpusztítással, hogy egyszer túladagolta magát.
„Tizenéves koromban attól rettegtünk, hogy az apám megöli az anyámat. Nevetséges volt. Fizikailag és verbálisan is erőszakos volt az apám” – mesélt egyszer szörnyű gyerekkoráról Nicki Minaj. Az amerikai énekesnő eredetileg Onika Tanya Maraj néven látta meg a napvilágot Trinidadban. Innen ötéves korában költözött át családja az Egyesült Államokba. Édesapja ekkortájt kezdett kábítószerezni és inni, ami miatt feleségével sokszor veszekedtek. Egyszer egészen odáig fajult a vita, hogy felgyújtotta házukat a férfi, hogy megölje az asszonyt.
