Szinte mindenki hazudik nemtől és életkortól függetlenül, mert ha mindig kimondanánk azt, amit valójában gondolunk, akkor nagyon nehezen lehetne minket elviselni. A hazugság nem más, mint a valóság elleni védekezés, mely egy ideig védi azt, aki hazudik.
Nem csak mi hazudunk. Megfigyelhető a jelenség az állatvilágban és a növényvilágban is. A növényeknek szükségük van a beporzásra ahhoz, hogy fennmaradjanak. Egyes virágok direkt olyan színekben pompáznak, mint azok, melyek nektárt termelnek. Gyönyörű színpompával odavonzzák a gyanútlan méheket, akik csak akkor jönnek rá a turpisságra, amikor már rég beporozták a cserfes virágot. Az állatoknál is a lét a tét. Felveszik a környezet színét, beleolvadnak a háttérbe, vagy megpróbálnak olyan állathoz vagy növényhez hasonlítani, melyet lehetséges gyilkosuk nem kedvel.
Mi okunk van nekünk, embereknek hazudni? Nálunk nem a fejfenntartás a cél, de mi igen sok okot fogalmaztunk már meg arra, hogy miért füllentünk: megfelelési kényszer miatt, az érzelmeink színlelésére, ha valami elől el akarunk menekülni, vagy nincs kedvünk hozzá, azért, hogy mások büszkék legyenek ránk és azért, hogy megússzuk a büntetést. Nos, itt el is érkeztünk a cikk címének kifejtéséhez. Büntetés… ezt kapjuk, amikor rosszul viselkedünk, amikor nem úgy csinálunk valamit, ahogy a szüleink kérték. Azért, hogy megkíméljük őket az idegeskedéstől és persze a saját büntetésünktől, néha kénytelenek vagyunk kissé elferdíteni a valóságot. Hogyan?
Nem, nem ittam sokat tegnap este.
Jobb ha a szüleid nem tudják meg, hogy kicsit átlépted a határt. Elvégre megmondták, hogy nem szabad sokat innod. Te pedig egy jóravaló gyerek vagy, aki nem lépi át a határokat. 😉
Időben hazaérek, megígérem!
Este tízre érj haza! Egy perccel se később! – mondá édesanyád, vagy édesapád mielőtt kilépsz az ajtón. Az idő csak halad, csak megy, te pedig azon veszed észre magad, hogy éjfélt üt az óra, és pont egy órára laksz a szórakozóhelytől. Hamupipőke tempóban sprintelsz haza éjfélkor, no, nem ám azért, mert visszaváltozhatsz rossz sorsú lánnyá, hanem mert félsz attól, hogy édesanyád egy mesebeli lénnyé változik, aki még tüzet is okád. Persze a lépcső tetején belebotlasz egyik ősödbe. Indulhat az újabb kamuzápor!
Minden jól ment a suliban.
Minden jól ment? Életed szerelme ma rád sem nézett, ráadásul kiderült, hogy már egy hete megbeszéltétek, hogy szódolgozatot írtok ma angol nyelvből. Ha ez nem lenne elég, a legjobb barátnődnek – aki a másik osztályba jár – elpanaszoltad, hogy milyen rossz a napod, emiatt sikerült elkésned a következő óráról. Cserébe a tanárnő röpdolgozattal büntetett, ami nem sikerül valami rózsásan, de persze…minden jól ment a suliban.
Időben elkezdtem készülni a témazáróra.
Hiába készültél egy teljes délutánt a témazáróra, mégis egyes lett. Jön a feldühödött szülő és megkérdezi, hogy mégis, mennyit készültél tündérbogaram? Gyorsan bekamuzod, hogy már két hete a könyved nyüvöd, és te mindent megtettél a siker érdekében. Ő konstatálja, hogy nem te vagy a legjobb képességű fialás, de legalább nem szid tovább amiatt, hogy nem tanultál eleget.
Ez a dolgozat most tényleg rosszul sikerült, de a többieknek még rosszabb lett!
Ez engem cseppet sem érdekel! – jön a válasz. Persze amikor a te dolgozatod lett a legjobb, jó volt hallani, hogy mindenki más alulteljesített, és mekkora császár gyereket neveltek. Mindegy, te azért bepróbálkozol ezzel a mondattal mindig, hátha valamikor bejön.
Sajnálom, hogy nem tudok hazamenni hétvégén. Egy csomó tanulnivalóm van.
Milyen jó is az a kollégiumi élet! Nem hallgatod azt, hogy: gyere haza tízre! A barátok amúgy is bulizni hívtak, most nyitott egy új kávézó nem messze tőletek és még az a helyes fiú sem megy haza a másodikról – ha jól csiripelték a madarak. Nincs mást tenni, mint a tanulásra fogni az egészet.
Tudnál egy kis pénzt adni? Új tankönyvet kell vennünk.
Akárhogy próbálsz gazdálkodni, a pénzed egyszerűen soha nem elég: itt egy kis kiadás, ott egy kis ebéd, meg az a ruha is olyan jól mutat a kirakatban, akkor még rajtad milyen jól mutatna! Ha elfogy a zsebpénzed, nem gond, kérsz a szülőktől egy kis előleget. Ha újra elfogy, már megdorgálnak miatta, ezért kénytelen vagy bevetni a tankönyves trükköt, amire nem lehet nemet mondani.
Hogy randizom-e? Dehogy! A tanulás az első!
Egyszerűen elolvadsz, amikor meglátod a suliban elsétálni életed legújabb szerelmét. Ahogy elillan melletted, olyan jó az illata, annyira szépek a szemei, mindenki szereti: csakis egy főnyeremény lehet. Mindig róla álmodozol, róla beszélsz, a füzeteidbe az ő nevét írod. De ezt most tényleg az ősökkel kellene megbeszélni? – gondolhatod magadban. A nem mellett voksolsz, és egyszerűen letagadsz mindent., mondván, hogy neked erre nincs időd.
Foto: de2.tarhely.us, ifunnyweb.com, cdn.fansided.com, admissionambition.com, fc03.deviantart.net, foreveryoungadult.com
