Egyszer romló, máskor emelkedő tendenciát mutat a kompetencia eredménye. De vajon megbízható a statisztikai elemzés?
A következő grafikon a 6, 8 és 10 évfolyamos feladatsorok által kielemzett képességszinteket mutat be matematika és szövegértés szempontjából, 2008-2012-ig.
“Az nem befolyásolja a tanulók teljesítményét, hogy – mivel anonim módon töltik ki a teszteket – nincs következménye az eredményeknek.” – Metropol
Szeretném cáfolni ezt az állítást. Véleményem szerint, ha egy általános iskolás dolgozatot adunk egy gimnazistának, nyilván nehezebben veszi komolyan feladatát és nincs motivációja. Ha a munkáját nevével sem kell felvállalnia, nincs következménye annak, ha nem úgy teljesít, ahogy tőle elvárják. Erre bizonyítékot szolgáltat egy gimnázium néhány kiemelkedő tanulmányi eredményű tanulója, akik gyerekesnek tartották a kérdéssort és mivel névtelenül zajlott a felmérés, ezért nem vették komolyan. Véleményüket kifejezve mókáztak a feladatokon és ezt egyikőjük ezt rögzítette is a következő képeken.
Egy ilyen felmérés alapján bizonytalan megítélni a tanulók színvonalát. A statisztikai adatok mellé nem írják oda, hogy a kitöltők körülbelül 40%-a nemhogy kihívásnak, de még megoldandó feladatsornak sem tekinthette a kompetenciát.
Úgy gondolom, hogy pontos képet kaphassunk a kompetencia felmérés pontosságáról, érdemes lenne figyelembe venni bizonyos tényezőket a szociokulturális háttér (vagyis a családi háttérindex, amiről kérdőívet kapnak a diákok) mellett, hogy egyenlő eséllyel induljanak a diákok.
- Hiányoznak-e a legjobb és legrosszabb tanulók, ha igen, hányan? Ha hiányzik 3 kitűnő tanuló egy osztályból, a dolgozatok átlagán ez mindig meglátszik. Könnyen hihetjük azt, hogy az egész osztály tanulmányi eredménye romlik, pedig úgy teljesítenek, ahogy eddig. Állítólag egyes iskolákban előfordult, hogy az eredményesség érdekében otthon tatották a gyengébb kompetenciájú diákokat.
- Visszalapoztak-e a tiltás ellenére, megcsinálni bizonyos feladatokat? Tegyük fel, hogy egy tanuló reál tárgyakból jeleskedik, nehezen boldogul a szövegértéssel, de a matekkal hamar végez. Mivel a teremből ki nem mehet, úgy dönt, befejezi, amit korábban elkezdett.
- Komolyan vették-e a feladatsort?
És hogyan vélekedik a kérdésről néhány gimnazista?
“Őszintén, úgy voltam vele, hogy semmi haszna. A tudást nem lehet így mérni .Van aki elhülyüli mint én, van aki komolyan veszi, van akit nem érdekel. Ezek után, hogy lehetne teljes képet kapni az ország “gyerekeinek” szintjéről? Nem itt fog megmutatkozni ha valaki zseni és az sem, ha égetni való. Plusz, ami kérdőív mellé járt… Jó hogy a bankszámla számunkra nem kérdeztek rá!”
“ Azért tetszett a kompetencia, mert nem volt rendes tanítás, kreatív feladatokat ismerhettem és válaszolhattam meg, mivel a feladatok az összes időt kitöltik, ezért végig koncentrálni kell, sokan sikerélményt élhettek meg, mivel nagyon könnyű feladatok voltak. Azért volt rossz, mert személy szerint nekem túl könnyű volt. Nincs olyan feladat, amin nagyon töprengeni kéne. Az indoklásoknál és feladatlebonyolításoknál aránytalanul sok üres hely tátongott pl 4 sor helyett 22 sor. A szövegrészek akkor értek véget, amikor kezdtek izgalmasak lenni. A szövegértésnél pedig olyan lényegtelen dolgokra kérdeztek rá ami kimásolható szó szerint… “
