Élettörténet egy fiatal, mézszőke hajú lányról, aki most elmeséli nektek, hogyan szeretett bele egy nős férfiba, egy családapába.
Az interjúalanyom még csak 18 éves volt, amikor megismerte a munkahelyén azt a 10 évvel idősebb nős férfit, akivel a későbbiekben egy párt alkottak. A bonyodalmak mindvégig jelen voltak a kapcsolatukban, hiszen nem csak a házasságtörés gondolatával kellett megküzdeniük, de azt is el kellett dönteniük, hogy vállalnak-e egy közös gyermeket.
Szerelem volt első látásra?
„A részéről igen, engem viszont elsősorban a tapasztalatszerzés vonzott. Fiatal voltam, 18 éves és még szűz. Sosem voltam az a házasságtörő típus. Másfél év telt el, mire beadtam a derekam. Tudtam, hogy van felesége, ahogyan azt is, hogy nem sokkal azelőtt született egy kisfia a nőtől. Igazából sosem volt akkora szerelem köztük, de mivel rég ismerték egymást és a lány nagyon sokat segített neki, illetve nagyon szerette őt, így a férfi elvette feleségül.”
Nem éreztél bűntudatot amiatt, hogy egy nős férfival vagy együtt?
„Rengetegszer volt bűntudatom, többször szakítottunk is, de a mi kapcsolatunk többről szólt, mint szexualitás. Sok mindent csináltunk együtt és közös volt az érdeklődési körünk. Tehát nem csak arról szólt ez az egész, hogy én esetleg fiatalabb és szebb vagyok a feleségénél. Jól éreztem magam vele és szívesen vele maradtam volna, de amik történtek, nagyon megviseltek. Miután már nem voltunk együtt, nagyon kellemetlen volt úgy összefutni vele, hogy a feleségével volt együtt. Azt nem kívánom senkinek. Később én is megtapasztaltam, milyen, ha megcsalnak… borzalmas.”
Meddig voltatok együtt?
„Másfél évig, de akkor már ott tartott a dolog, hogy elakarta hagyni a feleségét értem. Persze nem tette meg. Hazament, majd közölte a feleségével, hogy van valakije és elkezdett összecsomagolni, de a nőnek csupán annyit kellett mondania, hogy „Szükségem van rád”, és a férfi maradt. Igaza volt, valószínűleg ennek nem lett volna jó vége, mert egy ilyen kapcsolat csak addig lehet érdekes, amíg titkos és izgalmas. Később már csak a problémák lettek volna, ahogyan lett is elég sok.”
Milyen problémákra gondolsz?
„Akkor derült ki igazán, hogy mit szeretne tőlem, amikor várandós lettem tőle, és mindenáron azt akarta, hogy vetessem el a gyereket. Szép dolgokat lehet mondani, hogy így szeretlek és úgy szeretlek, de a tettek számítanak igazán. Amikor lett volna felelősség és gyerekvállalás, otthagyott. Nyilván, ha kilépett volna a házasságából, amit valamilyen szinten már tehernek érzett, majd belépett volna egy hasonló szituációba, ahol még egy gyerek várta volna, az sem lett volna eredményesebb. Előttem is rengeteg nője volt. Igazi szívtipró volt. A feleségével azóta is együtt van, de előfordul, hogy van mellette barátnője. Egyszerűen ő ilyen beállítottságú.”
Honnan tudtad, hogy megbízhatsz benne?
„Ez furcsa, de valahogy tudtam, éreztem, hogy engem igazán szeret. Nem tudom miért, de így volt. Bár a közös gyereket akkor még nem akarta vállalni, azt mondta szeretne gyereket, de nem akkor, amikor ennyi probléma veszi őt körül. Ráadásul anyagilag sem álltunk jól. Azt mondta, nem tud felelősséget vállalni azért, hogy normálisan felneveljen még egy gyereket.”
Megtartottad a babát?
„Nem. Miután elvetettem a gyereket soha többé nem bíztam benne, és nem is akartam vele újra összejönni.”
Hogyan élted ezt meg?
„Borzalmas volt, nem kívánnám senkinek. Dönthettem volna úgy is, hogy megtartom, hiszen anyukám azt mondta, hogy felneveljük együtt, ha úgy döntök. Munkahelyem és keresetem is volt. Életem legrosszabb döntése volt. A mai napig bánom.”
Mennyi idő volt, amíg mindezt feldogoztad?
„A leendő férjem segítette át mindezen, aki előtte a volt barátom volt. Három évig voltunk együtt, mielőtt elváltunk. Másfél év után felhívott, hogy velem szeretne együtt lenni. Feleségül vesz, és akár a gyereket is felnevelhetjük együtt. Mindig is szerettem őt, de azt gondoltam, hogy a későbbiekben csak probléma lenne abból, ha nem közös a gyerekünk.”
Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik idősebb, nős férfiakhoz vonzódnak?
„Azóta több ilyen kapcsolatot is láttam, de nem találkoztam még olyan párral, akik sokáig kitartottak volna egymás mellett. Talán csak akkor lehet ez hosszú távú, ha a házaspár között már így is rossz a viszony és válófélben vannak. A férfi csak ígérget, hogy elhagyja a családját, de úgy sem teszi meg, és ezt nem is lehet tőle elvárni. A szíve szerint talán mindkettőt megtartaná. A családot a biztonság és a szeretet miatt, a fiatal lányt a kaland és a friss, új szerelem érzése miatt. Az, hogy titokban találkozgatnak és a férfi két életet él, egyszerűen nem működik együtt. Szerintem ez mindkét félnek megterhelő, ha lesz belőle valami, ha nem. Ezzel mindegyik fél megbántódik. Én többé nem flörtölnék nős férfival, az biztos.”
Fotók: img.cache.vevo.com, tumblr.com
